Bárdudvarnok község önkormányzata
Bárdudvarnok község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belsõ-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, mely országosan is egyedülálló. Bárdudvarnok részei: Bárd, Bárdibükk, Csermány, Bánya, Dada, Kaposdada, Kaposszentbenedek, Lipótfa, Kopaszhegy, Mihálypuszta, Nagypuszta, Olajhegy, Öregzsippó, Szendihegy, Szendipuszta, Újzsippó.
Bárd neve elõször a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt elõször az emlékiratokban 1229-ben. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A XV. században a Mérey, majd a Perneszi család birtoka volt, 1536-ban a székesfehérvári õrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta. Saját körpecsétet az 1910-es évektõl használtak az elöljárók. A község három részre tagolódott: Bárdra, Szerászlóra és Kaposszentbenedekre. A részek elõször 1851-ben egyesültek, a Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják. Szerászlót elsõ alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt. Késõbb önállósult, s községbíró dolgozott itt. Szentbenedeket 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az õseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozott Kaposdada: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-bõl vannak oklevelek.
Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemzõ. Erdõségben gazdag a terület. A gyönyörû táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizû patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak, az egészséget védõ és a kulturális értékeket hordozó újszerû vállalkozásoknak. A terület vonzerejét növeli a Kaposmérõtõl Barcs felé haladók számára a Csákberekben kialakított íjászpálya, valamint a kaposdadai dombokon elterülõ arborétum, különleges fenyõfajtákkal és délszaki növényritkaságokkal.
A dadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegyen Szent Benedek tölgyfaszobra. Mindenekelõtt a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állította. Kaposszentbenedeken találjuk a Szent Benedek rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Szenna felé vezetõ mûúton találjuk a Peterke-völgyét, ahol tavat és üdülõövezetet alakítottak ki. Kadarkút felé van Bárdibükk,, ahol idegenforgalmi látványosságként terül a látogató elé a Gosztonyi kastály, impozáns parkjával. Vele szemben a Gosztonyi kúria az üveghutával, amelyben évek óta nemzetközileg elismert alkotótelepként funkciónál. Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elérjük Zsippót, majd Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülõfalu épült. A látogatóknak felüdülést pedig a Panoráma panzió nyújt.
A község pazar természeti környezete a kiemelkedés záloga is egyben, hiszen a vezetõk a turizmust látják a legnagyobb falufejlesztõ eszköznek. Az önkormányzat igyekszik támogatni a térségbe települõ vállalkozásokat, s a helyi kisvállalkozókat, akik nem a természet kárára végzik munkájukat. A falusi turizmus meghonosítása jövedelmet biztosíthat a helybelieknek, s létrejöhet az igazi térségi turisztikai övezet. Ehhez minden feltétel adott, hisz a falu közigazgatási egységének minden területe tartalmaz egy olyan elemet, amely miatt jönnek a vendégek. Gondoljunk csak a Kassai lovastanyára, a petörkei rekreációs víziparkra, vagy a bányai üdülõfalura. Ezek kerékpárutakon is megközelíthetõek, a gyerekeknek pedig szabadtéri játszótereket alakítottak ki.
Bárdudvarnok fejlõdéséért a helyi civil szervezetek - az Olajhegyért Egyesület, a Bányai Panoráma Egyesület tagjai is - A civilek részt vesznek a településfejlesztésben pályázataik révén, s a programokból is aktívan kiveszik részüket. A településnek vannak hagyományos rendezvényei. Ilyen a Szent György-napi gasztronómiai fesztivál, ahol õsi ételek kerülnek terítékre és a június elsõ szombatján rendezett falunap. Mindkét eseményen évente több ezren vesznek részt.
Az önkormányzat azonban a különleges adottságok ellenére nincs könnyû helyzetben. A szétszórt településrészeken akadozik a vízellátás, a rendszer megépítése több tízmillió forintba kerülne, erre legfeljebb pályázat révén keríthetnének sort. Félkész állapotban van a kulturális központ, amely szintén megoldásra és pénzre vár.
A virtuális háló látogatóját a bárdudvarnokiak szívesen invitálják településük megismerésére. Érdemes egy hét végét, de akár egy hetet is eltölteni ezen a környéken, hiszen minden napra tudnak valami újat, különlegeset ajánlani. A honlapon közölt képek a valóságnak csak egy kis darabkáját képesek megmutatni: e tájat látni, a programokat személyesen élvezni kell!
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belsõ-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, mely országosan is egyedülálló. Bárdudvarnok részei: Bárd, Bárdibükk, Csermány, Bánya, Dada, Kaposdada, Kaposszentbenedek, Lipótfa, Kopaszhegy, Mihálypuszta, Nagypuszta, Olajhegy, Öregzsippó, Szendihegy, Szendipuszta, Újzsippó.
Bárd neve elõször a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt elõször az emlékiratokban 1229-ben. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A XV. században a Mérey, majd a Perneszi család birtoka volt, 1536-ban a székesfehérvári õrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta. Saját körpecsétet az 1910-es évektõl használtak az elöljárók. A község három részre tagolódott: Bárdra, Szerászlóra és Kaposszentbenedekre. A részek elõször 1851-ben egyesültek, a Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják. Szerászlót elsõ alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt. Késõbb önállósult, s községbíró dolgozott itt. Szentbenedeket 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az õseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozott Kaposdada: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-bõl vannak oklevelek.
Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemzõ. Erdõségben gazdag a terület. A gyönyörû táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizû patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak, az egészséget védõ és a kulturális értékeket hordozó újszerû vállalkozásoknak. A terület vonzerejét növeli a Kaposmérõtõl Barcs felé haladók számára a Csákberekben kialakított íjászpálya, valamint a kaposdadai dombokon elterülõ arborétum, különleges fenyõfajtákkal és délszaki növényritkaságokkal.
A dadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegyen Szent Benedek tölgyfaszobra. Mindenekelõtt a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állította. Kaposszentbenedeken találjuk a Szent Benedek rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Szenna felé vezetõ mûúton találjuk a Peterke-völgyét, ahol tavat és üdülõövezetet alakítottak ki. Kadarkút felé van Bárdibükk,, ahol idegenforgalmi látványosságként terül a látogató elé a Gosztonyi kastály, impozáns parkjával. Vele szemben a Gosztonyi kúria az üveghutával, amelyben évek óta nemzetközileg elismert alkotótelepként funkciónál. Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elérjük Zsippót, majd Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülõfalu épült. A látogatóknak felüdülést pedig a Panoráma panzió nyújt.
A község pazar természeti környezete a kiemelkedés záloga is egyben, hiszen a vezetõk a turizmust látják a legnagyobb falufejlesztõ eszköznek. Az önkormányzat igyekszik támogatni a térségbe települõ vállalkozásokat, s a helyi kisvállalkozókat, akik nem a természet kárára végzik munkájukat. A falusi turizmus meghonosítása jövedelmet biztosíthat a helybelieknek, s létrejöhet az igazi térségi turisztikai övezet. Ehhez minden feltétel adott, hisz a falu közigazgatási egységének minden területe tartalmaz egy olyan elemet, amely miatt jönnek a vendégek. Gondoljunk csak a Kassai lovastanyára, a petörkei rekreációs víziparkra, vagy a bányai üdülõfalura. Ezek kerékpárutakon is megközelíthetõek, a gyerekeknek pedig szabadtéri játszótereket alakítottak ki.
Bárdudvarnok fejlõdéséért a helyi civil szervezetek - az Olajhegyért Egyesület, a Bányai Panoráma Egyesület tagjai is - A civilek részt vesznek a településfejlesztésben pályázataik révén, s a programokból is aktívan kiveszik részüket. A településnek vannak hagyományos rendezvényei. Ilyen a Szent György-napi gasztronómiai fesztivál, ahol õsi ételek kerülnek terítékre és a június elsõ szombatján rendezett falunap. Mindkét eseményen évente több ezren vesznek részt.
Az önkormányzat azonban a különleges adottságok ellenére nincs könnyû helyzetben. A szétszórt településrészeken akadozik a vízellátás, a rendszer megépítése több tízmillió forintba kerülne, erre legfeljebb pályázat révén keríthetnének sort. Félkész állapotban van a kulturális központ, amely szintén megoldásra és pénzre vár.
A virtuális háló látogatóját a bárdudvarnokiak szívesen invitálják településük megismerésére. Érdemes egy hét végét, de akár egy hetet is eltölteni ezen a környéken, hiszen minden napra tudnak valami újat, különlegeset ajánlani. A honlapon közölt képek a valóságnak csak egy kis darabkáját képesek megmutatni: e tájat látni, a programokat személyesen élvezni kell!
Minden jog fenntartva 2024©