Öreglak Község Önkormányzata
Öreglak Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Öreglak területe már a bronzkorban is lakott hely volt, bizonyítják ezt azok a véletlenül felfedezett leletek, melyeket 1936-ban Mózner László segédlelkész a mai Petõfi utcában ásott ki. 1988. nyarán szintén találtak a mai Kossuth utcában ebbõl a korból is származó tárgyakat.
Régészeti leleteket találtak továbbá a mai Nagy József utca megnyitásakor is. Ezek avarkorbeli sírok voltak, melyeknek lelete elég szegényes volt, csak a legszükségesebb harceszközöket tartalmazta.
Az elsõ írásos emlék a faluról az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék, mely szerint Lak egy közepes nagyságú település, mivel 40 kisdénár egyházi adót fizetett.
Egyházi iratokból az is kiderül, hogy a község plébániatemploma 1456-ban Szent Bertalan tiszteletére lett felavatva, és a középkorban a somogyi fõesperességhez tartozott.
A 15. századtól kezdve már gyakran szerepel oklevelekben a község, általában Lak megnevezéssel. Így említi az az 1449-ben kelt oklevél is, mely szerint ekkor a Bõ nembeli Laki Thúz, Létai és Szecsényi (Szõcsényi) családok egyezkednek a terület birtoklása felett. Ekkor már bizonyosan épült, vagy már állt is a Laki Thúz család várkastélya. Bizonyíték erre Mátyás királynak az az 1464-ben hozott törvénye, mely szerint az 1439 óta épített várkastélyokat le kellett rombolni, viszont ez alól kivétel volt többek között Thúz János várkastélya Lakon.
1484-ben Laki Thúz Miklós halála, illetve testvérének, Jánosnak hûtlensége miatt Mátyás király a Lak várát elvette a Thúz családtól és fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Sõt ezt a birtokjogot a következõ király, II. Ulászló is elismerte 1490-ben, az úgynevezett farkashidai egyezményben.
1494-ben azonban Thúz János fiai (Alfonz és János) kérvényt adtak be II. Ulászlóhoz, hogy a tõlük elvett birtokokat adják vissza. A birtokjogi per 1500-ig húzódott, míg ekkor a király utasította a székesfehérvári káptalant, hogy Corvin Jánost és társtulajdonosként Enyingi Török Imrét vezesse be Lakvár és tartozékainak birtokába. Mivel Corvin János Horvátországba vonult vissza, így magyarországi birtokainak kezelõje Török Imre lett. Az õ legidõsebb lányát, Luciát vette feleségül Hédervári Ferenc, így Lakvár is az õ kezére került. 1521-ben sógorrával együtt neki kellett volna megvédeni Nándorfehérvár várát a törökkel szemben, de mivel azt gyáván feladták, az országgyûlés hûtlenségi perbe fogta õket, és minden birtokuktól megfosztotta.
1522-ben II. Lajos király Lak várát Korláthkõi Péternek adományozta, aki a mohácsi csatában vesztette életét. A várát özvegye megpróbálta saját birtokába venni Ferdinánd király adományozása révén, de Lakot a másik király, Szapolyai János a törökverõ Bakits Pálnak adományozta.
Eközben Török Bálint a kor fõúri szokását követve, azért hogy saját hatalmát növelni tudja, tért át az egyik király szolgálatáról a másikéra. Végül 1537-ben Lakot is erõszakkal elvette Bakits Páltól, aki még ebben az évben sikertelenül kísérelte meg Nándorfehérvár visszafoglalását, sõt a visszavonuláskor hõsi halált halt.
Török Bálint szolgálatában állt Mártonfalvi Imre deák, akinek naplójából értékes adatok maradtak fenn Lak várának múltjából. Õ írta le azt, hogy Lak vára erõs és védett, és az 1540-es években építették és erõsítették is.
1541-ben a török Budavár elfoglalásakor Török Bálintot is elfogták, Konstantinápolyba hurcolták és a Héttorony nevû börtönbe zárták. Évek múlva itt is halt meg.
1542-ben Ferdinánd király utasította Várday Pál esztergomi érseket, mint királyi helytartót, hogy Lakvárát Török Bálint nejétõl vegye el, és adományozza Báthory Andrásnak, ami meg is történt. Ez ellen a királyi adományozás ellen újra birtokigénylõk léptek fel 1543-ban, mégpedig a mohácsi csatában elesett Korláthkõi Péter leányai: Anna és Erzsébet. Hivatkoztak atyjuk királyi jóváhagyással írt végrendeletére, mely szerint a család fiúági kihalása esetén a leányok is öröklési joggal bírnak. A kérelmet Várday érsek jogosnak nyilvánította és elrendelte, hogy Korláthkõi Annát és Erzsébetet Lakvár és birtokaiba vezessék be. 1548-ban Erzsébet összes lakvári illetõségét örökre átadta nõvérének, Annának, férjezett nevén Ormosdi Székely Ferencnének.
1550-ben tõle vette meg 1200 forintért Tahi Ferenc Lakvárt. Ez ellen nyolc év múlva eredménytelenül tiltakozott valószínûleg rokonsági kötelék folytán Szerdahelyi Dersffy István. Sõt 1559-ben a Lakvárhoz tartozó falvakat és pusztákat is Tahi Ferenc és neje, Zrínyi Ilona vette meg 600 forintért. Majd egy évvel késõbb megvásárolták a Szerdahelyi Dersffyektõl az eddig vitás egyharmad részt is, melynek tulajdonjoga eddig bizonytalan volt.
1541 és 1566 között a laki vár elég fontos láncszem lehetett a végvári vonalban. Ezt igazolja az a 16. század második felébõl fennmaradt két haditérkép is, melyek mindegyike feltünteti Somogy megye települései között Lak várának a helyét.
A török elõrenyomulás Lakot már a mohácsi vész óta folyamatosan veszélyeztette. A szomszédos Somogyvár 1554-55 telében esett el, ekkor menekültek el innen a nevezetes apátság utolsó szerzetesei is. Maga a laki vár Szigetvár eleste, vagyis 1566. szeptember 7-e után került török kézre. Ennek körülményeirõl is írt levelében Zalai Benedek három héttel a szigetvári csatavesztés után. Õ közölte azt, hogy a magyar õrség Lak várát nem védte a török ellen, nem gyújtotta fel, hanem elhagyta azt. Így a török akadálytalanul vonult be a várba, és be is rendezkedett ott. A török elõrenyomulását egyébként még ebben az évben éppen a laki vár egykori ura, Tahi Ferenc állította meg nagy veszteségek árán Kanizsa várának megvédésével.
A laki várban elhelyezett török õrség nagyságáról egy 1568-69. évi török kincstári kimutatás ad betekintést. E szerint Somogy megyében a török hét várban tartott õrséget, ezek közül 138 fõvel a laki volt az ötödik legnépesebb. Az õrség többféle fegyvernembõl állt: müsztafiszek (várõrzõ katonák), lovasok, azábok (zsoldos gyalogosok) és rablással foglalkozó martalócok.A vár elfoglalása utáni viszonylag békés idõszaknak tudható be, hogy az 1618-19. évi török zsoldlajstrom szerint a laki õrség száma 93 fõre apadt.
A vár és a település lakosságának sorsát Zrínyi Miklós 1663. évi téli hadjárata pecsételte meg, mely során sikertelenül próbálkozott Somogy vármegye visszaszerzésével. A bécsi udvar közömbössége miatt Zrínyi ekkor kénytelen volt önvédelembõl Pécstõl Kanizsáig az egész vidéket felégetni. A török megtorlásként a használható embereket a megyébõl elhajtotta, a többit pedig legyilkolta. Így nem csodálható, hogy az 1671. évi összeírásban a megyében már csak 24 helység szerepelt, de Lak neve már nem.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit, aki bármilyen okból érdeklõdést tanúsított Öreglak iránt és ellátogatott a weboldalunkra.
Az informatika e végtelen szupersztrádájának lehetõségeit kihasználva olvassák híreinket közel s távol, magunkról, falunkról!
Honlapunk kettõs céllal jött létre. Egyrészt szeretnénk bemutatni településünk látnivalóit, kulturális életünket, valamint szeretnénk minden érdeklõdõ számára hasznos információkat nyújtani. Másfelõl a helyben élõk számára igyekszünk elérhetõvé tenni a közérdekû információkat és szolgáltatásokat; erõsítve ezzel is a Polgármesteri Hivatal ügyfélbarát és szolgáltató jellegét, valamint új kommunikációs csatornát nyitva a lakosság felé.
Kedves Öreglakiak!
Tudom, hogy nincsenek egyedülálló mûemlékeink, nem csábíthatjuk vendégeinket különleges természeti csodákkal és hetedhét országra szóló kulturális eseményekkel.
Viszont van március 15-i vacsoránk és bálunk, gyermeknapunk, május 1 -i majálisunk, falunapunk, hogy az Idõsek Napjáról, vagy a Télapó ünnepségrõl ne is beszéljünk, ami csak a miénk. Jöjjünk hát össze ezeken a napokon, próbáljuk bevonni községünk idegen ajkú lakóit is a vígasságokba! Dolgos nép a miénk, aki mindig is két keze munkájából élt. tegyük hát dolgunkat, mint szüleink és azok szülei is tették!
Szépítsük, óvjuk környezetünket, ne tûrjük el a rendbontókat, ne menjünk el szó nélkül a szemetelõk mellett, s magunk se szemeteljünk!
Õszintén remélem, hogy e sorok és a hozzájuk tartozó oldalak segítenek új barátokat szerezni Öreglak számára, hisz most már a világ összes pontjáról elérhetõek vagyunk.
Köszönöm, hogy elolvasta e rövid köszöntõt, és ha kérdése van szívesen állnak rendelkezésére a Polgármesteri Hivatal munkatársai, illetve aki Önt köszöntötte:
Minden jog fenntartva 2024©