Somogyvár község önkormányzata
Somogyvár község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belsõ területét feltárták, azonban egyértelmûen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínûleg csak a 12. században épült várfal. A 11. századi rétegek alatt közvetlenül bronzkori réteget találtak. A király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, tiszta lombardiai román stílusban építve hozzávetõleg 2.5 hektáron terült el. Az apátság szerzeteseit a Saint Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak, az alapítás után még hosszú idõn át minden barátot Franciaországból küldtek ide. Az apátságban a középkor jelentõs kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektõl már hiteleshelyi levéltárként is mûködött.
A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ, azaz vármegyeszékhely szerepet is betöltött. A somogyvári királyi vár 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A 13. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, akitõl rövid idõ után III. András király szerezte vissza. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben királyi városként adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ekkorra a vár már romos állapotba került, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben.
Az 1474-ben kötött örökösödési szerzõdés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár település és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. Késõbb az enyingi Török család birtokába került a terület.
A kolostort és a templomot hozzávetõlegesen a 16. század elsõ feléig használta a rend. A török veszély erõsödésével, a Mohácsi verség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A fõkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb õrtorony épült. Az 1543-ban ideérkezõ török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek késõbb nem tértek vissza. A törökök erõdítményül használtak az épületeket egy darabig, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.
A török hódoltság idején szerb határõröket (iflákokat) telepítettek le a településen, akik az õslakosokkal szemben kedvezményekben részesültek. A törökök kiûzése után 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést, amely egészen a 20. századig a család birtokában maradt.
1914-ben Somogyvárnak 2299 római katolikus vallású lakosa volt.
1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását. A munkák közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók elõtt.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©