Tab város önkormányzata
Tab város önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Tab neve személynévbõl keletkezett magyar névadással. A német Theobald személynévbõl alakult rövidüléses változatokkal. A település elsõ említését egy 1211-ben kelt oklevélbõl ismerjük "villa Thob" elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter apostol tiszteletére emelt templom birtokai sorában említik. E terület benépesülésére utal, hogy a templomépítés már korábbi évekre vonatkozó betelepülést feltételez, hisz a földrajzilag szomszédos települések létérõl már a 11-12. században említést tesznek az oklevelek.
Az Árpád-ház kihalását követõ trónviszályok során a mindenkori hatalmi erõviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. Thobot 1385-86-ban az Ugali család birtokai között találni. A nevet a Tab határában lévõ Ugajpuszta jelzi, amely a középkorban falu volt. 1428-35: Rozgonyi István bakonyi fõispán és neje, Szentgyörgyi Cecília, 1438-ban a Batthyányak és a velük vérrokon Fajszyak nyertek Tab határában adományt. A török megszállás elõtt még Ewleweldi László és Tharródy Demeter is voltak itt birtokosok.
Az ország három részre szakadását követõen e vidék is török uralom alá került. Az elsõ támadások már 1452-ben elérték a települést, de csak 1551-53 között foglalta el véglegesen a budai pasa, és a kopányi nahie (járás) birtokába helyezte. Az itt élõk egy része a török elleni harcokban elesett, más része elmenekült, a maradottak a mocsarak, erdõk lakói lettek. A török kincstári adólajtstrom szerint Tab 1573-74-ben 12 adózó házból állott. Rendszeressé váltak a magyar-török végvári csatározások. A harcokban Nádasdy Ferenc és Zrínyi György a pápai várõrséggel rajtaütött a koppányi agán, és a törököket rövid idõre kiûzték a vidékrõl.
A helységrõl 1660-ig nincs írott forrás, ettõl az idõtõl a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. Nem sokkal Buda felszabadítását követõen, 1689-ben magyar kézre került Tab is. Tabon és a szomszédos falvakban (Csaba, Ugaj) a Fajszky család leszármazottai, a Nyitrából visszatért Mérey és Lengyel családok örökösei és a vérségileg hozzájuk tartozó Nyitrayak, Gussitsok, felsõbüki Nagyok, Révayak települtek le.
Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab 1712-tõl települt újra magyarokkal, németekkel és tótokkal. A bevándorlás és a telepítések során a lakosság száma folyamatosan emelkedett. Tabon nagyobb számú zsidóság megtelepülésére utal, hogy 1762-ben itt épült meg Somogy megye egyik legrangosabb zsidó imaháza. Tabot az országos kereskedelmi útvonalak ugyan nem érintették, de a helyi hatóságok értékelve a zsidó polgárok kezdeményezõ és kereskedõ szellemét támogatták megtelepedésüket. A század második felében (1762) befejezõdött a katolikus templom rekonstrukciója. Kupoláját és falait a Németalföldön tanult Dorfmeister által festett freskók díszítik. Szépségét napjaink látogatói is csodálják. A templom barokk stílusban épült. A fõ- és mellékoltár, a szószék és a padok copf stílusúak.
A helység 1847 elején mint mezõváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult. A mezõváros gazdasági fejlettségére és földrajzi központi szerepére hivatkozva következetes erõfeszítéseket tett azért, hogy a vármegye által javasolt Karád helyett Tab legyen a járási székhely. A települést 1871-ben a járási székhelyek közé sorolták. A századforduló ipari, kereskedelmi fejlõdése, valamint a közigazgatási növekvõ igénye tette lehetõvé Zuckermandel Jakabnak, hogy nyomdát alapítson. Pallós Ignác – aki az 1906. október 23-án megnyitott Mocsolád-Tab-Siófok HÉV fõ építõje is volt – 1908-ban a vasútállomás szomszédságában modern gõztégla- és cserépgyárat hozott létre, amely Tab és környékének szabad munkaerõjét tavasztól õszig foglalkoztatta. Termékeibõl osztrák és kelet-európai exportra is jutott. Vesztergál Lajos Tab és Vidéke címmel 1909-ben lapot indított. 1913 februárjában az Otthon Kávéházban megkezdte vetítéseit a mozi. Megalakult a hitelszövetkezet. Egy évvel késõbb, 1914-ben létrejött a tabi sportegyesület.
Az I. és a II. világháború súlyos emberveszteséget okozott. Az I. világháborúba Tabról 754 munkaképes férfit vonultattak be katonának. Ennek is következménye lett, hogy sok kisgazdaság fizetésképtelenné vált, tönkrement. A gazdasági világválság idején került Tabra a Szociális Misszió Társulat. Apácák vezetésével a hit- és erkölcsoktatás mellett (õsztõl tavaszig) az ifjúság és a felnõtt lakosság részére kézimunka, háztartásvezetési, betegápolási tanfolyamokat szerveztek. A Társulat helyébe 1928-ban a Népmûvelõ Testvérek Társasága lépett, akik az óvoda és a népház építésére szereztek támogatást. Népapostol címmel 1930-ban folyóirat indult, amely 1933-ig jelent meg. A két világháború között (bár kulturális intézménye nem volt a településnek) jelentõs volt a közmûvelõdési élet. Az elemi oktatás, amely felekezeti volt, három intézményben folyt, a katolikus, az evangélikus és a zsidó iskolában.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Tab a külsõ-somogyi dombvidék központi települése. Huszonnégy község tartozik vonzáskörzetéhez.
A Balatontól délre, Siófoktól 25 km-re terül el. A térképen a 46.40 szélességi és a 18.50 hosszúsági fokon található.
A város fekvése észak-délnyugati irányú, hajdani szalagtelepülés, párhuzamosan épült a Kis-Koppány patakkal. Lakóinak száma: 5088 fõ.
Minden jog fenntartva 2024©