Gégény község önkormányzata
Gégény község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A település nevét egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevélben említik elõször. Az adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai közül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik.
A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték.
Az említett 1406-i oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak rajta.
Az egyik falut (Belgégény) a XIV. század közepén – nyilván házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (Lõvei, Megyeri, Vajai, Sényõi stb.) is birtokjogot formált hozzá.
A XV. század-ban a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyétõl vétel útján jutott gégényi birtokához.
A Várdai család 1611-ig – míg fiágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyári Pál kapta meg. Másik felén a XV-XVI. század-ban a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott.
1556-ban 8 dézsmafizetõ háztartása volt, mintegy 40-45 lakossal.
1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt benne.
A XVI. század végén a falu még két különálló település volt; ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek, a Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt.
1618-ban hat földesura volt, 36 jobbágyházzal. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták.
A XVIII. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze is.
1720-ban 4 telkes jobbágy és zsellércsalád lakta.
A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mezõssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részeket bírt belõle; lakóinak száma 491 volt. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4518 kat. holdnyi határán; 1910-ben 200 háza és 1500 lakosa volt.
A Sz.-Sz.-B. Megyei önkormányzat honlapja alapján.
Üzleti ajánlat:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség-ben, a Rétköz délkeleti szélén fekvõ település. Ajak 13 km, Nyírbogdány 12 km, Dombrád 11 km, Székely 7,5 km, Berkesz 6 km, Nyírtass 6 km, Pátroha 5 km, Demecser 4 km távolságra található.
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©