Nyírgyulaj község önkormányzata
Nyírgyulaj község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A település történelme a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Egyes kutatók szerint már Árpád korában lakott terület volt. Szent István ideje alatt pápai tizedet fizetett.
1279-ben a Gutkeled nemzetség birtokába került, az uralkodó adományozásával. 1328-ban készített oklevelekben találtak arra vonatkozó adatokat, hogy ekkor már egyháza és papja volt. Zsigmond király a 14. Században a nagytárkányiaknak adományozta. Ezután gyakran cserélt gazdát (Balassa, Bátki, Bogdányi család). 1659-ben II. Rákóczi György Tököli Istvánnak ajándkékozta. 1662-ben Báthori Zsófia felvidéki birtokait adta érte. 1692-ben Bánfi György erdélyi kormányzó zálogba vette.
A szabadságharc idején, 1703-ban II. Rákóczi Ferenc itt adta ki a pátenst, amelyben megtiltotta katonáinak a kóborlást, a fosztogatást és harcra szólította fel õket. Többször pusztította tûzvész, de mindig újjáépítették. Az 1710-es években elnéptelenedett, és 1745 után Károlyi gróf vezetésével ruténekkel telepítették be. A rutének görög katólikus vallásúak voltak. Ez idõben a település két részre oszlott. A keleti részt Paraszt szernek, a nyugati részt Nemes szernek nevezték. Károlyi gróf a felvidékrõl hozott aratómunkásokkal telepítette be a Paraszt szert. Belõlük lettek az uradalom jobbágya, akik fõként görög és római katólikus vallásúak voltak. A Nemes szert a község református vallású õslakói, a kisnemesek lakták.
A görög katólikus templomot 1447-ben említik elõször az írások. 1750-ben kápolna épült, amely leégett, majd 1791-tõl fából készült kápolna mûködött. A ma is álló és használatban lévõ templom építését 1800. szeptember 1-jén kezdték el és 1807-ben fejezték be. 1830-as adatok szerint a hívek száma pontosan 1206 fõ volt. Ekkor az egyháznak 28 hold nagyságú birtoka és 3 tantermes iskolája volt, ahol 3 fõs tanári kar dolgozott.
Az anyakönyvezés 1711-ben kezdõdött el. A római katólikus vallásról 1328-ból valók az elsõ írásos feljegyzések. A reformáció korában Báthori István parancsára a római katólikus templomot átadták a református vallásnak.
A község nevét a honfoglaló Gyula nevérõl kapta. 1908-ban vette fel a Nyír- elõtagot. Egyrészt a fekvése miatt, másrészt, hogy megkülönböztethessék a Tolna megyei Gyulaj községtõl. Az elsõ (Nyírbátorral összekötõ) makadám útja 1932-ben épült. A település nagysága 1933-as adatok szerint – lakott és külsõ területe – összesen 6442 Khold volt. A falu határában van egy középkori településnek, Ábránnak helye. A nevét 1364-ben említik elõször az oklevelek. Ekkor a Baksa nembe tartozó Tárkányi László birtoka. Nevét templomának vezetõjérõl, Szent Ábrahámról kapta. A hajdani falu a mai Ábrány nevû határrész helyén állt.
A falu lélekszáma 1920-ban 2264, 1930-ban pedig 2236 fõ volt.
Üzleti ajánlat:
Nyírgyulaj Község a Dél-Kelet Nyírség meghatározó nagyságú és elhelyezkedésû települése. Nyíregyházától keleti irányban fekszik, 33 kilométerre a megyeszékhelytõl. Ezen irányból két megközelítése lehetséges a 41-es számú fõúton keresztül, majd a 22. kilométerszelvénynél letérve a fõútról Besenyõd és Ófehértó településeken át jutunk el Nyírgyulajra. Másik megközelítési lehetõsége a Nagykálló, Kállósemjén és Nyírbátor útvonal, mely néhány perccel több idõt vesz igénybe. Területi-földrajzi elhelyezkedését tekintve kissé szerencsétlen helyzetben vagyunk. A fõ és forgalmas gazdasági és kereskedelmi útvonalak elkerülnek bennünket, Baktalórántháza, Máriapócs és Nyírbátor ölelésében helyezkedik el. Földrajzi adottságai megfelelõek, tipikusan alföldi település, nincsenek meghatározó földrajzi anomáliák, kiegyensúlyozott, kelt-nyugati elhelyezkedésû település.
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©