Nyírtass község önkormányzata
Nyírtass község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
"A "Nyír " elõtagot a község 1908. december 22-én vette fel. Errõl az eseményrõl az említett napon felvett rendkívüli közgyûlés jegyzõkönyve ad számot:" Községi jegyzõ elõterjeszti a vármegye alispánjának 23972/1908. számú rendeletével leküldött Szabolcs vármegye községei nevének törzskönyvezett jegyzékét – s ezzel egyidejûleg a Kisvárdai Járás Szolgabírói Hivatalának 7903 K/908 számú rendeletét, melyet ezen határozatából kifolyó intézkedések céljából adott ki. 76/1908. Képv. 2349 K. határozata- "A Thass községnek Nyírtassra történõ elnevezését a Képviselõ-testület – bár fájdalommal – tudomásul veszi."
A község királyi tulajdonban volt. V. István óta két kun vitéz – Iteg és György – birtoka volt. Örökös nélküli haláluk után a szatmári ispán kapta ajándékba. Akkor lakatlan volt, de temploma a Szent Szûz tiszteletére építve már állott. Másik részében is kunok laktak, õk 1322-ben Magyar Pál gimesi várnagynak adták el birtokrészüket.
1416-ban Ólnodi Czudar Péter bán kapta meg a területet a királytól, így a XV. század-ban a Czudar család tulajdona. A XV. század végén már a királyné birtoka volt, majd hosszú pereskedés után királyi adományként a Váradi családhoz jutott nagy része. 34 dézsmafizetõ jobbágyával (mintegy 171-180 fõ) fontos helynek számított.
1611 után a két Váradi-lány révén bedeghi Nyáry Pál és Melith Péter szerezte meg tulajdonul. A XVII. század-ban a Serédyeknek, a Palaticzoknak kúriája is volt itt.
A század végén újabb osztozkodás révén a Drugeth, a Lónyay, a Zichy és az Eszterházy családok is birtokoltak részeket az oppodiumnak (mezõvárosnak) nevezett településbõl. A XVIII. század elején a falu teljesen elnéptelenedett, tulajdonosai közbirtokosságot alkottak. Jósa István 1714-ben lengyeleket telepített be a faluba, mely ettõl kezdve elvesztette mezõvárosi jogállását. A XIX. század közepén 23 nemesi birtokosa volt és 1150 lakója.A falut 1835-ben földrengés pusztította el. Mai határába olvadt be a Köpetelke nevû birtok, melynek tulajdonosát 1324-ben a tassi határjáró oklevél már említi.
A XX. század elején 290 lakóháza és 2110 lakosa volt (csaknem annyi mint most).Nevezetesebb úrilakok 1800-as évek végérõl: gróf Vay Tiboré, Jármy Andoré, Detrich Miklósé. A Kisvárdai járáshoz tartozott, nagyközség volt. Az 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester, mind a Képviselõ-testület tagjai a független jelöltek közül kerültek ki.
Üzleti ajánlat:
Már 1200 körül jelentõsebb település. A község nevét mind a néphagyomány, mind az írásos adatok szerint Tas honfoglaló vezérrõl kapta.
Anonymus szerint Tas vezér „...a meghódolt nép kérelmére, vásárhelyet állítva a Nyír és a Tisza közt, mely vásárhelyre saját nevét adta, melyet máig is Tasvásárhelynek neveznek.” Tass falu ezen a helyen csakugyan megõrizte Tas nevét.
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©