Rakamaz Város Önkormányzata
Rakamaz Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazagtás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A Tisza mellett fekvõ város a megye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik elsõ ízben írott források. Rakamaz nevét a magyar mûvészettörténetben és régészetben a honfoglaláskori korongpár teszi ismertté, amelyet 1956-ban találtak határában.
1310-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozók birtokolták a falut és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A birtoklevelek tanúsítják, hogy falu egyutcás volt. A tiszai révtõl a templomig tartott az egyik tulajdonrész, a másik a templomtól nyugatra, egyenlõ arányban. A falu Alsórakamaznak nevezett részét a Gutkeledek vásárolták meg. A nemzetség egyik ága itt telepedett meg és e helyrõl nevezte el magát. A Rakamazi család a templom környékét népesítette be, míg a falu másik részét a Báthori család egyik õse szerezte meg 1355-ben.
A 14. század során a Rakamazi családbeliek és a velük egy nemzetségbõl való Szakolyi család tagjai pereskedtek a határ egy-egy részének birtoklásáért.
A 15. század-ban a perekbe belekeveredett a Báthory család is; végül a Báthory és a Szakolyi család osztozott a falu tulajdonjogán.
1445-ben cseh husziták elpusztították a települést, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs megye egyik legnépesebb települése volt kb. 450 lakójával. A török pusztítás is elérte a falut, így a 16. század-ra csupán 25 jobbágytelke maradt.
A 17. század közepén a Rákóczi fejedelmi családé lett, a szatmári béke után kobozták el a többi Rákóczi-birtokhoz hasonlóan. A királyi kincstár megpróbálta az elnéptelenedett települést benépesíteni, sikertelenül. Majd az 1730-as években, III. Károly uralkodása idején a kamara „sváb" telepeseket költöztetett ide. A század végére ismét megszaporodott a lakosság száma és a jobbágyfelszabadítás idején már 2148 lelket számlált.
Az 1848-as forradalom idején is sok kárt szenvedett a falu. Ennek ellenére az 1930-as évekre már 5308 lakosú nagyközséggé fejlõdött.
A hegyek és az Alföld találkozásánál, az életet jelentõ Tisza folyó bal partján terül el, õsidõk óta lakott hely. A település annak a félkörnek a középpontjában épült, amelyet a Tisza folyó ír le ott, ahol a Zempléni-hegység koszorúja nagy ívben tereli a Bodrogot a Tiszába.
A megyeszékhelytõl, Nyíregyházától 30 km-re lévõ települést Tokajtól a Tisza folyó választja el, míg észak-nyugatról Timár, dél-keletrõl Tiszanagyfalu községek határolják. A Tisza holtágai félkörívben körülfogják a települést. A 38-as úton közelíthetõ meg, területén áthalad a Nyíregyháza-Miskolc vasútvonal.
Éghajlata mérsékelten meleg száraz. A Nagy-Morotva (holtág) madár- és növényvilága ritka és értékes. Az erdõtársulásokat nemes nyárak és akácosok alkotják. Talaja löszös anyagon képzõdött csernozjom s kovárványos barna erdõ talaj, régi öntéstalaj. A folyó mentén fiatal nyers öntéstalaj. A megye egyik legrégebbi települése.
Üzleti ajánlat:
Minden jog fenntartva 2024©