Újfehértó Város Önkormányzata
Újfehértó Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A város határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi elõször a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthory család - mint a falu földesurai - 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fõ) a református volt. 1836. április 26-án mezõvárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fõ volt. A mezõvárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenõ forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevû városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban -a többi mezõvároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezõvárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlõdés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az elsõ közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fõ volt Újfehértó népessége.
A II. világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetõpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fõ volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében] fekszik, Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentõl 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé esõ peremén. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termõföld reményében – lecsapolták.
Minden jog fenntartva 2024©