Bátaszék város önkormányzata
Bátaszék város önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Bátaszéken a legrégibb idõktõl kezdve találhatunk írásos-tárgyi emlékeket. A vaskortól már írásos emlékeink vannak az itt élõ népcsoportról: a keltákról. Õket késõbb a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Róma bukása után lakói szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok voltak. A honfoglalás után a környék 10 települése ide épített templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Az õ nevükbõl ered késõbbi neve: Cikádor, azonban a nép továbbra is Széknek nevezte.
"Az apátság gazdaságilag is jelentõs központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szõlõfelvásárlásával és borügyleteivel." forrás: bataszek.hu
A virágzásnak a tatárjárás vetett véget. A károkat a ciszterciek és egy gazdag földbirtokos család hozta helyre, azonban régi nagyságát nem tudták visszaállítani. A monostor is haldoklott, végül fel kellett számolni. Késõbb bencések telepedtek a helyükre, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ban Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen kezdtük a Bátaszék nevet írni. A felemelkedés után ismét porba hullott, a török által. Az oszmánok kiûzése után a Habsburgok uralkodása alatt iparosok, mint bádogosok, bognárok, takácsok és csizmadiák tették meg a mezõváros ipari fejlõdését. A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, de, bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság nevû szerb bábállam része lett.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Bátaszék Tolna megye délkeleti részén, a Dunát kísérõ ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szõlõvel beültetett dombvidék vonulata között helyezkedik el, fontos közúti és vasúti csomópont. Lakosainak száma: 6824 fõ. Szervezési-ellátási körzete mintegy 5–6 település, de egyes intézményei 10–12 települést vonzanak. Elsõ írásos említése a településnek 1142-bõl a cikádori apátság alapító levelébõl való. II. Géza uralkodása idején települnek a ciszterciek a mai Bátaszék területére, felépítve itt a magyarországi ciszterci rend elsõ kolostorát. Az apátsági romok feltárása és romkertté alakítása befejezõdött, 2001-ben megnyílt a látogatók elõtt. A középkori oklevelek Cikádor vagy Szék néven említik a települést, mai
névalakja 1535-ben fordul elõ mint Batha Sec. 1441-ben Ulászló király adománylevele mezõvárosként említi Bátaszéket. Ezt a rangját 1871-ig õrizte meg. A törökök lerombolták a települést, de a kiûzetésük után a túlélõ õslakosság és az ide telepített nagyszámú német telepes munkája nyomán az egyik legjelentõsebb településévé válik a megyének, mely rangját az 1900-as évek közepéig megõrizte. Nagy elõrelépést jelentett a település életében az 1873-ban átadott bátaszék–dombóvár–zákányi vasútvonal, majd a sárbogárd–budapesti, a pécsi és a baja–szegedi vonal. A négy irányba ágazó vasútvonalból adódóan 1911-re fontos vasúti csomóponttá válik Bátaszék. A II. világháborút követõen nagyszámú sváb lakosságot telepítettek ki, helyükre felvidéki magyar és bukovinai székely családot hozva. A ki- és betelepítések okozta fájó sebek lassan behegedtek, az indulatok az évek során elcsitultak, így 1995. augusztus 19–20-án a többféle kultúrát hordozó lakosság büszkén együtt ünnepelte Bátaszék újbóli várossá avatását. Az általános iskolában a területi vonzást a zeneiskola és a tagozatos oktatás – rajz, német nemzetiségi, gyógypedagógiai osztály – gyakorolja. A II. Géza Gimnázium 1963-tól mûködik. 14 település – köztük Szekszárd, Baja, Bonyhád – diákjait vonzza a 0. évfolyam nyelvi elõkészítõ (kiemelt óraszámban idegennyelvi-informatikai képzés), a 4 osztályos gimnázium, valamint a 6 osztályos gimnázium (kiemelt óraszámban idegen nyelvi és matematikai képzés).
Az orvosi ügyelet ellátási területe 8 településre terjed ki. Az alapellátáson kívül egyéb egészségügyi szolgálat is mûködik (nõgyógyászat, gégészeti rendelés, fogorvosi ellátás, fizioterápiás kezelés), 15–17 ezer beteget lát el. A gondozási központ intézményei is a térségre kiterjedõen látják el a feladatokat (családsegítõ szolgálat, védõnõi szolgálat, idõsek ellátása). A Bátaszék székhelyû Dél-Tolna Közmû Kft. több településnek biztosítja a folyamatos vízellátást, szennyvíztisztást, üzemelteti a bátaszéki regionális szennyvíztelepet. A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet és az OTP-kirendeltség a lakosság pénz-ügyeit intézi a településen. A Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ tevékenysége 9 településre terjed ki. Az erdészeti tevékenység jelentõs a közeli gemenci erdõnek köszönhetõen. Ma is üzemel a Búzakalász Mezõgazdasági Szövetkezet. A környék ipara Bátaszéken összpontosul (Wienerberger Téglaipari Kft., BÁT-GRILL Baromfifeldolgozó Kft., Bátmetall Termelõ és Kereskedelmi Kft., Bát-Malom Kft., Texconf Ipari és Kereskedelmi Kft., Alisca Bau Építõipari Kft., Közúti Építõ és Szolgáltató Kft.). Kiemelkedõ a település sportélete. Számos évente megrendezésre kerülõ sportversenye közül a Széki Kupa Wado-Ryu karateverseny országos jellegû, a Fenyõ Kupa labdarúgó-teremtorna pedig sok sportszeretõt mozgat meg. Oktatási, mûvelõdési és szellemi központ szerepét a klubélete (nyugdíjasklubok, Székely Baráti Kör, Német Nemzetiségi Egyesület, horgászok, vadászok, Bátaszékrõl Elszármazottak Baráti Köre), a kulturális csoportok (pedagógus, Szent Cecília, székely és kamarakórusok, német és felvidéki tánccsoportok) és az évente visszatérõ rendezvények (Géza-napi rendezvénysorozat, Orbán-napi rendezvény, szüreti mulatság, farsangtemetés, Bárdos kórustalálkozó, Romkerti esték rendezvénye a nyári hónapokban és a virágvasárnapi passiójáték, valamint a karácsonyi koncert a római katolikus templomban) növelik. A klubélet és a kulturális rendezvények otthonául a Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház és a városi könyvtár szolgál. A Cikádor helyi újság, valamint a kábeltévén sugárzott magazinmûsorok a szellemi életet erõsíti. A Kálvária templom 1780-ban épült késõ barokk stílusban. A Nepomuki Szent János-kápolna és -szobor barokk stílusban a XVIII. század végén létesült. A katolikus templom 83 m magas tornyával uralja a környéket, 1899–1902 között épült neogótikus stílusban. A Szentháromság-oszlopot 1794-ben állították fel. A Szûz Mária-kápolna barokk stílusban 1771-ben épült. Népi építészeti remekként tartják számon a fennmaradt oszlopos sváb házakat. A Szabadság u. 24. sz. alatt egy ilyen ház ad otthont a tájháznak. Érdekes látnivaló dr. Csanády György régészeti és néprajzi magángyûjteménye, valamint a templom oratóriumában az egyháztörténeti kiállítás. 1992 óta Bátaszék testvérvárosi kapcsolatban áll a baden-württenbergi Besigheim várossal, 1996 óta a romániai Ditróval és 1997-tól a szlovákiai Nagysallóval.
Minden jog fenntartva 2024©