Tolna Város Önkormányzata
Tolna Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A terület már a római korban is lakott volt. A honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye volt a területen, I. Istváné is; késõbb is a trónörökösök birtoka volt, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik elõször. Neve valószínûleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.
A vár – valószínûleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kõszegiek birtoka volt, tõlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg elõször egy oklevélben külön a vár és a falu.
A 15. század második felében Tolnavár település már mezõváros, megyegyûléseket is tartottak itt. Valószínûleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett a városban, színvonalas iskolája is lehetett a városnak, de errõl kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól.
Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyûlést is tartott a városban, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyûlésre került sor a városban.
A 16. századtól Tolnavár helyett Tolna néven említik a települést, ami ebben az idõben gyorsan fejlõdõ, virágzó város volt, színvonalas iskolával, és mezõvárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal. A török idõkben a fejlõdés megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A gyõztes törökök hamar megszállták a várost. A következõ évtizedekbõl kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedõen nagynak számított. A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban.
A 18. század elsõ felében III. Károly a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezõvárosba, aminek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tûzvész pusztított a városban, de ez csak rövid idõre akasztotta meg a fejlõdést.
A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytõl, de kikötõjét elveszítette, a halászatot jelentõsen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.
A selyemfonó 1900 és 1971 között mûködött, ma kis múzeum állít neki emléket.
1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Üdvözöljük Önöket Tolna Város Hivatalos portálján!
Tolna 12.056 lakosú, a településrõl elnevezett megye keleti részén fekvõ város, a 6-os számú fõút és a Budapest-Pécs vasútvonal mentén, mindössze 15 km távolságra Szekszárdtól. A három táj - Mezõföld, Sárköz, és a Tolnai-dombság - találkozásánál fekvõ település 6 km-re fekszik az élõ Dunától, közvetlen környezetében található a világhírû Gemenci erdõ, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park. Tolna 1966-ban egyesült a szomszédos Mözs községgel. A Duna jobb partján haladó nagy fontosságú, évezredes út mentén alakult ki a mai város elõdje. A rómaiak Alta-Ripa néven erõdítményt emeltek határuk és az itt mûködõ rév- és vámhely védelmére, az akkor még az élõ Duna partján fekvõ területen.
Tolna nevével elõször az 1055-ös tihanyi alapítólevélben találkozunk Thelena alakban. Mivel a középkorban is fontos átkelõ- és vámszedõhely volt jelentõs helységgé növekedett. Többször tartottak itt országgyûlést, a 15. század második felében mezõvárosi rangot kapott. Fejlõdése a török idõkben tört meg, a hódoltság végére lakosainak száma jelentõsen lecsökkent. Az 1720-as években megindult a német telepesek beáramlása, akik újra felvirágoztatták a várost. A települést birtokolta a Wallis, az Apponyi és a Festetics család is. Ekkoriban épültek jelentõsebb mûemlékei többek közt a római katolikus templom, Festetics-kastély vagy a Kálvária kápolna. Ezen túl a város még számos látnivalót kínál, így a szinte egyedülálló ipartörténeti emléket a Selyem Múzeumot, a Martinek Emlékházat, a Mözsi Szabó István festõmûvész tárlatát valamint a ma is itt mûködõ, több mint 150 éves kékfestõ mûhelyt. Minden évben látogatók sokaságát vonzzák a város legnépszerûbb rendezvényei a Tolnai Nyári Fesztivál, az Egészség Hónap, valamint a Mözsi Emausz. A Duna ágak és a közeli Fadd-Dombori üdülõtelep a vízi élet szerelmeseinek kínál élményeket. A városban színvonalas, minden igényt kielégítõ szálláshelyek és éttermek várják az ide érkezõ vendégeket.
Látogassanak el minél többen hozzánk, érezzék jól magukat városunkban!
Minden jog fenntartva 2024©