Csákánydoroszló község önkormányzata
Csákánydoroszló község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A falu területén õsidõk óta éltek emberek, tõle északra az erdõben õskori halomsírokat találtak. A települést 1248-ban terra Chacan néven említik elõször a vasvári káptalan oklevelében. Csákány neve a török eredetû Csakan személynévbõl eredeztethetõ. 1260-ban Chakan, 1424-ben Eghazaschakan, 1469-ben Poss. Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven említik. [1] A falunak már a 13. században állt Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma. Egy 1290-bõl származó oklevél szerint Meduspataka, azaz a Medvéspatak északi partján állt ez az õsi templom.
A területen a késõbbiekben több falu is keletkezett, Magyar, - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszló település 1388-ban Dorozlouchakana, 1471-ban Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven szerepel. [1] A Doroszló név a szláv Draszlav személynévbõl származik.
Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A 13. században a falu egy részének birtokosa a Rumy család volt, más része helyi nemeseké volt. Késõbb Németújvár várának tartozéka. 1433-tól a Héderváry családé, majd 1525-ben II. Lajos a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. Kanizsa eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentõs végvárrá építették ki. 1582-ben a települést török támadás érte. 1596-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. A 16. század során a templom a reformátusoké lett. 1662-ben a katolikus Kisfaludi Balázs csákányi kapitány elkergette a református lelkészt és a templomot elfoglalta. 1674-ben a templom már Szent Cecília tiszteletére volt szentelve.
Vályi András szerint "CSÁKÁNY. Czadersdorf. Magyar Mezõ Város Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánczhoz közel: szép Vár forma Kastéllyal, ’s jeles kertel díszesíttetik, határbéli jó tulajdonságaira nézve, lásd Bajánházát, mellyhez hasonlít, külömbféle nevezetes vagyonnyaihoz képest, méltán elsõ Osztálybéli." [2] "Raba Doroszló. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Rumi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csákány, és Körménd között, Pinka vizénél, határja szoross, javai meglehetõsek; de földgye nem igen termékeny, melly miatt, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Csákány, magyar mváros, Vas vgyében, közel a Rábához, a gréczi országban, ut. p. Rába-Sz.-Mihály. Lakja 830 kath., paroch. templommal. Van szép urasági kastélya és kertje, termékeny határa, jó lótenyésztése. A város feje gr. Batthyáni Zsigmond uradalmának." [3] "Rába-Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, 200 kath. lak., kövér rétekkel a Rába mentiben. Birja h. Batthyáni; ezelõtt Szegedy Károlyé volt, s ut. p. Körmend." [3]
Vas vármegye monográfiájában így írnak a községrõl:"Csákány, nagy magyar község, 186 házzal és 1310, túlnyomó számban r. kath. lakossal. Vasútállomás a gráczi vasút mellett. Van postája és távirója is. Kath. temploma a mult század közepén épült. Itt van gróf Batthyány Iván nagyszabású, tornyos kastélya, mely mögött gyönyörû angol park terül el. Az érdekes kastély újabb része a XVII. század elején épült s nagy kényelemmel és valódi fõuri ízléssel van berendezve; a szobákat számos rendkívül értékes mûtárgy, fegyver és ötvösmû dísziti. Gróf Batthyány Iván egyszersmind jelenlegi ura a németujvári várnak is, melyrõl másutt szólunk. A szt.-gotthárdi vereség után a törökök Csákány alatt táboroztak egy ideig, a XVII. század elején pedig Bocskay seregei és a császáriak között volt itt ütközet, míg a XVII. század második felében Batthyány Ferencz és Esterházy Pál seregei táboroztak itt, hogy a császáriak átkelését a Rábán megakadályozzák."
"Rába-Doroszló. Rábamenti magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Házszám 38, lélekszám 261. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Csákány. 1709-ben itt táborozott Esterházy Antal kurucz serege. A község határában terjedelmes kavicsbánya van. Földesura a Szegedy -család volt." [4]
1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt. A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekbõl. 1965. április 22-én a községet nagy árvíz pusztította, melynek a mentésre kivezényelt katonákkal együtt hat halálos áldozata volt.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
A csákánydoroszlói várkastély vagy Batthyány-kastély 16. századi reneszánsz eredetû, tornya 1610-ben épült. 1728-ban részben bõvítették, részben barokkizálták. 1853-ban romantikus stílusban építették át. Ma a kastély a fõvárosi értelmi fogyatékosok otthonául szolgál.
Római katolikus temploma 1765-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom oratóriumában 2000-óta Batthyány emlékszoba található. A templom kertjében Batthyány emlékparkot alakítottak ki. Itt található az 1956-os emlékmû is.
A Mária-kápolna 1853-ban épült.
Nepomuki Szent János szobra a 19. század második felében készült.
Minden jog fenntartva 2024©