Egyházasrádóc község önkormányzata
Egyházasrádóc község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtaár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A község és egyháza elsõ okleveles említése 1221-bõl származik Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. [1] Neve valószínûleg a szláv Radovac személynévbõl való. Nevének elõtagját Árpád kori templomáról kapta, megkülönböztetésül a hasonló nevû Kis- és Pusztarádóc falvaktól. Az elõtag templommal rendelkezõ helyre vonatkozik. 1238-ban Terra nobilium de Raduzt, 1262-ben Radoch, 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz alakban szerepel az írott forrásokban. Köznemesi község volt. [1]
1471-ben Mátyás király a településen birtokot adományozott a Nádasdy családnak. A késõbbiekben kiemelkedõ földbirtokos család lett Kissároslakban a Rosner család.
Vályi András szerint "Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság." [2] "Kis Sároslak, és Német Sároslak. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Német Sároslak, Pinka vizének szomszédságában, Körméndhez másfél mértföldnyire; Kis Sároslak pedig E. Radóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, rettyeik jók, fájok is van." [2]
Fényes Elek szerint "Egyházas-Radócz, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Körmendhez 1 óra, 198 kath., 260 ref., 10 zsidó lak., kath. és ref. anyatemplomokkal. Róna határa bõtermékenységû. Birják b. Mikos, Karcsay, h. Batthyáni, s m." [3] "Radócz-Ujfalu, magyar falu, Vas vmegyében, 100 kath., 50 ref. lak. Többeké. Ut. p. Körmend." [3] "Kis-Sároslak, magyar falu, Vas vgyében, 68 kath., 72 ref. lak. F. u. Szegedy, b. Mikos, s többen. Körmendhez 1 óra." [3]
A katolikus templomVas vármegye monográfiája szerint "Egyházas-Radócz, magyar község, 129 házzal és 790 r. kath. és ev. ref. lakossal. A gráczi vasut megálló helye. Posta és távíró a községben van. Körjegyzõségi és körorvosi székhely. Régi nemesi község; egyetlen földesura volt: báró Mikos János, azonban ennek is mindössze csak 6 jobbágya volt itt. A Dese -család õsi fészke. Ev. ref. egyháza a XVII. században keletkezett, a mostani templom 1787-ben épûlt. Kath. temploma is régi."
"Kis-Sároslak, magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Van 41 háza és 324 r. kath. és ev. ref. lakosa. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. A báró Roszner -családnak itt két kastélya van; az egyik régi, a másik 1894-ben épült."
"Rádócz-Kis-Ujfalu, magyar község, 35 házzal és 223 r. kath. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. A község a gráczi vasút mentén fekszik." [4]
1910-ben Egyházasrádócnak 802, Kissároslaknak 435, Rádócújfalunak 221, túlnyomóan magyar lakosa volt. Egyházasrádóc a fenti községek egyesítésével jött létre 1937-ben. Az I. világháborúban az akkori három falurészbõl összesen 466-an vettek részt, közülük 49-en hõsi halált haltak. A II. világháborúban való részvétel 38 fõnyi áldozatot követelt.
Üzleti ajánlat:
A község a 86. számú fõút mellett fekszik Körmendtõl 8 km-re északra. Eredetileg három községbõl, Kissároslakból, Egyházasrádócból és Rádóckisújfaluból áll. Az utóbbi községrész szinte összeér a mellette fekvõ Rádóckölkeddel. Kissároslakot és Egyházasrádócot pedig a szombathely-szentgotthárdi vasútvonal választja el egymástól. Kissároslak a vasúttól keletre, Egyházasrádóc pedig nyugatra fekszik.
Galéria,turizmus,könyvtaár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©