Nárai község önkormányzata
Nárai község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A község területén már a vaskorban is éltek emberek, ezt bizonytja hogy határában kelta halomsírokat találtak. A római korban ez a vidék Sabaria külsõ övezetéhez tartozott, ahol a város polgárainak villái, ültetvényei voltak. A község egyik külterületi magaslatán a 19. században villaépületek maradványai, cserepek, római érmék kerültek elõ.
A mai települést 1238-ban terra Narey néven említik elõször, 1257-ben villa Naree néven szerepel. Késõbbi említései során 1434-ben Nara, 1447-ben Nare, 1468-ban Naray néven szerepel. 1447-ben már állt Szent Tamásnak szentelt temploma. [1] A község õsi birtokosa a Náray család volt, melynek tagjai már a középkorban több magas tiszséget töltöttek be. 1549-ben a Náray család mellett a Sárfy és Basso családok voltak nemesek a településen. 1583-ban a falut egy tûzvész pusztította el, melyben a Náray család teljes levéltára is megsemmisült. A török dúlást követõen a megfogyatkozott lakosságot fõként horvát lakosság betelepítésével pótolták. 1598-ban a faluban 13 zsellér volt, birtokosai az Anyos, Kerekes, Bolday, Náray és a Sárffy családok voltak. 1627-ben Náray egytelkes nemeseinek száma 22 volt, közülük 17 fõ a Náray családhoz tartozott. 1707-ben egy adóösszeírás szerint 17 nemes és 3 nemesi özvegy élt a településen. 1720-ban 20 a taksás nemesek száma. Egy 1744-es összeírásban 25 jobbágyot, és 33 zsellért említettek, míg az 1774-ben 56 jobbágy és 29 zsellér élt a faluban. 1746-ban a község nemesei Pálffy János nádortól nemesi megerõsítõ igazolást kaptak. 1780-ban a község lélekszáma 545 fõ volt.
Vályi András szerint „NÁRAJ. Nasrein. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Skerlecz, és több Urak, lakosai katolikuosk, fekszik Szombathelyhez 1 mértföldnyire, határja jó, javai külömbfélék; szántó földgyei is termékenyek, el adásra alkalmatos módgyok van.”[2]
A temetõkápolna, melyet 1826-ban építettek, a település egyetlen ma is álló mûemléki védettségû épülete. 1832-ben 26 házas és 6 házatlan zsellér élt a faluban, közülük egy iparos, egy kovács, rajtuk kívül három kézmûves, takács, szabó és mészáros mûködött a településen.
Fényes Elek szerint „Náraj, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez egy óra: 634 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Róna termékeny határ. F. u. Lipics, Eörsy, Szabó, Pálffy. stb.”[3]
1857-ben készült a községrõl az elsõ kataszteri térkép.
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Nárai régi nemesi község, 152 házzal és 867 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája és távírója Szombathely. Határában római épületnyomokra, edényekre és érmekre bukkantak. A Nárayak innen vették nemesi nevüket. A nárai Szabó-család õsi fészke.”[4]
A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt számos nárai lakos vándorolt ki a tengerentúlra. Az I. világháborúban 45 helyi lakos esett el, az emlékükre emelt emlékmûvet 1939. június 18-án avatták fel. A II. világháborúban 31 nárai lakos esett el. A harcok megkímélték a községet, inkább a szovjet katonák erõszakoskodása és fosztogatása, valamint egy a határban lezuhant repülõgép hagyott nyomot az emlékezetben. A termelõszövetkezet 1960-ban alakult meg. 1962. november 7-én adták át a mûvelõdési házat.
Nárai Szombathely agglomerációjához tartozik. A városból való kiköltözési hullámnak köszönhetõen növekszik lakosainak száma.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©