Torony község önkormányzata
Torony község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A hagyományok szerint a község területét erdõ borította. Ezt az erdõt irtani kezdték, és a favágók kunyhóikat a mai község területén állították fel. A kunyhók közé harangtornyot emeltek, így jeleztek az erdõben dolgozó favágóknak. A hagyomány szerint így alakult ki a falu mai neve.
A település közigazgatási területe csak részben feltárt régészetileg, de az eddig elõkerült leletek és a környékbeli feltárások tanúsága szerint ez a vidék már az õskortól kezdve állandóan és folyamatosan különbözõ népcsoportok szálláshelyéül szolgált, elsõsorban a patakok völgyei voltak kedvelt letelepedési helyek.
A régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az õskori embernek megfelelõ szállást, a letelepedéshez alkalmas helyet nyújtott. Torony déli területének (Ondód) határában számos felfedett tüzelõ pad, csiszolt kõ és csonteszközök bizonyítják a neolit kori õsember megtelepedését. A bronzkorszakból már sírleletek is találhatók a területen. A sírokból több agyagedény, bronzkarperec, gyûrû, tû, stb. került felszínre.
A bronzkor végén (i.e. VI. század) kelta vándorok igázták le az õslakókat. A kelták több mint 300 éven keresztül éltek itt, majd elvándoroltak. A terület ekkor huzamosabb idõre elnéptelenedett, a mûvelt földeket puszták váltották fel. i.e. 45-ben Pannónia területére betörtek a dákok. Ezután pannon uralom következett a Római Birodalom hatalomra jutásáig.
A vizsgált terület római kori emlékekben gazdag. A római korban az Arany-patak mellett kiépített vízvezeték hálózat húzódott. Torony határában ebbõl a korból származó néhány halomsírt is találtak. A leletek tanúsága szerint e terület ebben az idõben Savaria területéhez tartozott, annak kiegészítõ külsõ része volt. Torony határában húzódhatott a Savaria - Felsõcsatár út, amit a felsõcsatári bányákból kiemelt kõ szállítására használtak. A domboldalon valószínûleg hadi célokra épített õrtornyok álltak. A római uralomnak Pannóniában a hunok betörése vetett véget 377-ben. Ezt még Savaria elkerülte, de 445-ben végleg elfoglalták a várost a hunok.
Ezután 10 év múlva a gótok uralma következett. Ekkor földrengés következtében megsemmisültek a klasszikus kor még fennmaradt emlékei. Ezután sorrendben a longobárdok, avarok, frankok uralma következett, majd a honfoglaláskor magyarok népesítették be a területet.
Üzleti ajánlat:
Galéria, turizmus, könyvtár, közigazgatás, közterület fenntartás, önkormányzati feladatok ellátása
Községünk az Alpok keleti lábánál és a kõszegi hegyekbõl szétszórt dombokon az Aranypatak mentén helyezkedik el. Ha idegen jár erre, szeme megpihen az erdõk és erdõnyelvekkel tûzdelt festõi tájon. Levegõjét frissé, üdévé teszik az alpesi szelek. A természeti szépségekben gazdag környéket egyre több kiránduló turista keresi fel. Tiszta idõben idelátszik a Semmering fehér hósüvege és idehallatszik a közeli Szombathely városi zaja.
Településünk földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége, fejlõdési irányunkat döntõen befolyásoló tényezõ. Falunk fejlõdése az elmúlt évszázadban jelentõs változáson ment keresztül és a fejlõdési irányváltás még ma sem tekinthetõ lezártnak.
Az itt élõknek hagyományosan a családi méretû mezõgazdasági termelés és erdõgazdálkodás volt a megélhetési forrása, a település szerkezete erre a gazdasági alapra épült fel. Aztán jött a szövetkezeti termelési rendszer, ami nem csak a gazdasági szerkezetet, a település képét is átalakította. A parasztporták eltûntek, a lakótelkek felaprózódtak, a község kertvárosias irányba fejlõdött. Az utolsó évtizedekben megjelent az ipar, valamint a település határközelségébõl adódóan, az idegenforgalom jelentõsen fejlõdött. Ez a kereskedelmi és szolgáltatói ágazat gyarapodását eredményezte.
Minden jog fenntartva 2024©