Vasszécseny Község önkormányzata
Vasszécseny Község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A Gyöngyös-patak menti település már a római korban lakott volt. A falu melletti országút vonalában haladt egykor a Savariát és Sophianaet összekötõ római út, a középkorban pedig a 'Via-publica' Szombathely-Zalabér-Baltavár között. A Gyöngyös patak medre vízvédelmet, a Rába folyó által feltöltött terület barna erdõtalaja jó termõföldet, dús legelõt adott az itt letelepedetteknek.
A falu neve elõször 1318-ban fordul elõ a heiligenkreutzi cisztercita szerzetesrend okmányában "Zechun" néven (Szécseny); ami szláv eredetû és "irtás"-t jelent.
Az Árpád házi királyok idején, azok elsõ századában ez a vidék az egyház kezébe kerül, egy 1346. évi okmány viszont mint a sárvári vár tartozékát említi a települést, ugyanis a Rába mentén megerõsödõ Kanizsaiak kiveszik Szécsenyt az egyház kezébõl. A helységet, mint Sárvár elõvédjét képezték ki Ostmark felé.
1396-ban újra a vasvári káptalan Szécseny földesura, ugyanis ekkor választják le a szomszédos Kanizsaiak birtokából Szécseny és Császt falvakat és adják át a székeskáptalan tulajdonába.
(Császt a szomszédos, mára már elnéptelenedett település, a falura utaló nevet a mai napig is megõrizte a "Császtbánya" elnevezésû mezõ a falu határában
Egy 1474-bõl származó okirat tanúsága szerint Szécseny újra világi kézben van, mégpedig Tapán János e birtokrészben fiúsított leánya, Apollónia, majd 1495-tõl a Váti család tulajdonában.
Mohács után Enyingi Török Bálint lesz a község földesura. Az Enyingi Török nemzetség idején Szécsenyben virágzó református gyülekezet volt. A Dunántúli Evangélikus Egyház kerület története alapján tudható még az is, hogy már püspöki zsinat is volt Szécsenyben 1613-ban, ahol többek között vita folyt az úrvacsorai ostya használata felett. Enyingi Török István látogatása céljából még Szenczi Molnár Albert, a híres református pap, nyelvtudós is járt Szécsenyben 1614. április 7-én.
Ebben az idõben, 1642-ben építtette Telekesi Török János és neje Gersei Petheõ Margit az evangélikus templomot a kastélytól délre.
1708-ban a Rákóczi féle szabadságharc idején Szécsenyben táborozik Esterházy Antal gróf kuruc tábornagy és dunántúli fõkapitány. A csapattest elszállásolására szolgáló szécsenyi udvarház és major már a XVI. században állott, a XIV. századi erõdítmény helyén.
A Rákóczi szabadságharc bukása után a bécsi udvar elrendelte, hogy le kell rombolni mindazon várakat, amelyek a kurucoknak védelmül szolgáltak, valamint azokat, amelyek erõs fészkei lehetnek egy revolutiónak. Csak azoknak kegyelmezett meg a császári parancs, amelyek lakókastélyokká épültek át. Valószínûleg e rendelkezésnek esett áldozatul a szécsenyi udvarház is, - s ekkor léphetett be, feltehetõen házassága révén, Szécseny történetébe németújvári Batthyán Alajos gróf, aki a lerombolt udvarház helyén felépíttette a ma is álló barokk úgynevezett Ó-kastélyt.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Minden jog fenntartva 2024©