Vép község önkormányzata
Vép község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A település már a kora vaskorban lakott volt, ezt bizonyítják a határában elõkerült kerámia leletek és halomsírok. A római korban Vép az õsi Savaria elõvárosa volt, mely a mai Ferenc-majortól nyugatra feküdt. Itt vezetett át a Savariából a mai Sárvár felé menõ római út. Késõbb a római település helyén a 7. – 8. századtól szláv falu lehetett, melyre a település neve is utal.
A mai települést 1186-ban Wepy néven említik elõször, amikor III. Béla király összeíratta udvarnokait. 1217-ben királyi birtok, amit udvarnokok és a vasvári káptalan népei laktak. A hagyomány szerint Vép már ekkor mezõváros volt. 1240-ben IV. Béla király oklevélben biztosította az itt élõ udvarnokok kiváltságait. 1280-ban IV. László király a települést a szomszédos Szõlõs faluval együtt Rubinus vasi ispánnak adta. 1386-ban Zsigmond Vépet a monyorókeréki Elderbach családnak adományozta.
1496-ban Elderbach János vagyonát Erdõdy Bakócz Tamás esztergomi érsekre hagyta. Ettõl kezdve Vép az Erdõdyek birtoka. 1547-ben a birtokot Erdõdy II. Péter örökölte, aki arra kényszerült, hogy birtokainak egy részét elzálogosítsa. Így lett birtokos Vépen a Zrínyi család, elõbb Zrínyi Miklós a szigetvári hõs, majd fia Zrínyi György, aki itt halt meg 1603-ban. Vép tulajdonjogát az Erdõdyek és a Zrínyiek között 1591 és 1612 között lefolyt birtokper tisztázta, mely után kizárólagos birtokosa Erdõdy Tamás horvát bán lett. 1553-ban a várost pestis sújtotta, majd 1567-ben katonák dúlták fel. 1605-ben egy korabeli levél tanúsága szerint Vépen alig 20 ember élt.
1615-ben Erdõdy Tamás átépíttette a várat, mely ekkor nyerte mai négyszögletes formáját. 1675-ben a Erdõdy I. Sándor a várkastélyt újjáépíti, kényelmesebbé teszi, ekkor épül a nyugati bástya. 1692-ben özvegye Csáky Krisztina kápolnát építtet a délkeleti oldalra, 1695. június 9-én itt tartja mennyegzõjét második férjével Bercsényi Miklóssal. 1726-ban Erdõdy II. Sándor renováltatja a várat, ekkor épül fel a város régi fazsindelyes temploma helyére a mai Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt templom. 1809-ben a vépi várból indul el a Vas megyei nemesi sereg a Napóleon elleni gyõri csatába.
1845 és 1847 között a kastély újabb, reneszánsz stílusú átalakításon megy át, mely után egy pompázatos fõúri lak alakul ki hatalmas parkkal pálmaházzal, halastavakkal. 1865-ben Erdõdy III. Sándor ingyenes cselédiskolát alapított. A két világháborúban a várkastélyban hadikórházat rendeztek be. 1924-ben a település elveszítette mezõvárosi ragját. 1945-ben az Erdõdy birtokot felosztották a falu lakosai között, akik a pompázatos épületet teljesen kifosztották, az értékeket széjjelhordták, a park értékes fái közül sokat kivágtak. A faállomány megmaradt részét csak 1960-ban sikerült védetté nyilváníttatni.
1962–ben Pápáról Vépre helyzték a Mezõgazdasági Gépészképzõ Szakiskolát, mely a kastélyban kapott elhelyezést. Ezután az épületet az új célnak megfelelõen alakították át, ekkor bontották le a négyszögletes tornyokat, a lõréses bástyákat, új ablakokat és új toronysisakokat kapott az épület.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Minden jog fenntartva 2024©