Ajka város önkormányzata
Ajka város önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A település környékén kõkorszaki leleteket is találtak, ami a kõkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentõs kutatója, Töröktetõn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat késõbb rómaiak váltottak fel. A második századból elõkerült egy olyan sírkõ, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Õket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Késõbb frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.
A falvakat, melyek késõbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapítottak. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetû elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségrõl kapta a nevét, melyet a német Heiko névtõl származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység elsõ írásos említése 1214-bõl származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.
Az elkövetkezendõ évszázadokban Ajka lassan fejlõdött. Az igazi fejlõdést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdõdött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.
1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajkán épült fel a világ elsõ kriptongyára. 1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Késõbb nagy mennyiségû bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az Erõmûvet 1941–42-ben.
1959. november 1-jén Ajka, Bódé, Tósok és Tósokberénd községek egyesítésével várossá nyilvánították, lakossága 1960. január 1-jén ekkor még csak 15 000 fõ körül volt. Ekkor több üzem épül Ajkán, egyértelmûvé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem mûködött itt, a 70-es években kezdõdött meg a belváros kialakítása is. Megépül a mûvelõdési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözik a bíróság és az ügyészség. A rendõrség új székházát a Nirnsee-kastély helyére építették 1981-ben. 1977-ben Ajkarendeket és Bakonygyepest, majd 1984-ben Padragkút községet csatolják a településhez.
1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtõ három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet. A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemet létesítését és szerkezetváltását segítik elõ. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlõdés beindítása. Ennek megfelelõen a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetõk. 2005-ben megkezdõdött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elõ. A város ettõl kezdve már észrevehetõen fejlõdik, szervezõdik.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Minden jog fenntartva 2024©