Balatonalmádi város önkormányzata
Balatonalmádi város önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A környék a természet által nyújtott elõnyök és a Balaton közelsége révén már a római idõkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi elsõ írásos említése 1082-bõl, Vörösberényé 1109-bõl származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsõsorban (a permi vörös homokkõ málladékából keletkezett talaja révén) szõlõtermõ helyként szerepelt.
1909-ben lett önálló nagyközség, Balatonalmádi néven. Az 1908-ban megépült Gyõr–Veszprém–Almádi vasútvonal révén üdülõhelyi fejlõdése ugrásszerûen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdõ és Építõ Részvénytársaság megalakulása is ösztönzõ hatást fejtett ki. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az elsõ strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bõvítettek. Vizhálózatának kialakítását 1942-ben kezdték meg, 1960-ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülõkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as évek elején indult meg, s ettõl kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátólétesítményei mellett óriásivá nõttek üdülõ- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstõl Balatonfûzfõ, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülõagglomerációként nõttek össze.
A település gazdasági alapját ma alapvetõen az üdülõ-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemzõ, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítõ és helyi termelõ gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik.
Balatonalmádi dombjai a Fûzfõi-öböl felõl, tavasszalA városnak parti településkörnyékére gyakorolt vonzó hatása elsõsorban kereskedelmi-szolgáltató és szórakoztató hálózatával valósul meg, melyben a kilencvenes évek magánvállalkozásai, privatizált gazdálkodó szervezetei igen változatos kínálatot jelentenek.
A város fejlesztésében a nyolcvanas évektõl nagyobb hangsúlyt kapott az állandó népesség letelepítését szolgáló magán- és szervezett lakásépítés is, valamint a városi funkciót bõvítõ középfokú intézmények ide telepítése, köztük a jónevû kéttannyelvû gimnázium – az ország elsõ ilyen intézménye –, bevásárlócentrum stb. Ezek térségellátó-szervezõ hatása fokozatosan kiterjed, s az elõzõkben említett spontán agglomerációt is kezdi normális településfejlesztési keretbe illeszteni. A város gazdasága és urbánus-, illetve üdülõ-idegenforgalmi jellegének erõsítése megkívánja a korszerû telekommunikációs, illetve informatikai hálózatokkal való mielõbbi kapcsolatok és helyi szolgáltatások kiépítését, amely egy újabb helyi gazdasági ág megjelenését eredményezheti. A városi atmoszféra igényli az állandó kulturális-mûvelõdési szolgáltatásokat, publikációkat, melyek meglevõ helyi hagyományokra és polgári kezdeményezésekre alapozhatnak.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Minden jog fenntartva 2024©