Csopak község önkormányzata
Csopak község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Területe az õskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kõkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tõle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt.
A 'Csopak' név elõször 1277-ben fordul elõ (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentésérõl megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevû vitézének nevébõl ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetû, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredtûnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben elõfordul egy oklevélben, mely ottani szõlõk adományozásáról szól.
A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetõk meg.
A három falu lakossága a legkorábbi idõktõl kezdve két fõ foglalkozást ûzött: egyrészt szõlõtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is õröltek Csopakon.) A legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is mûködõképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.
A török idõkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségbõl és Szeben vármegyébõl származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szõlõket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már "tipikus csopaki" fajtaként számontartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdõhellyé, így a legelsõ üdülõhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetõségén kívül jelentõs szénsavas gyógyvize is; a ma is mûködõ Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.
Ma a község üdülõhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©