Mezőlak község önkormányzata
Mezőlak község önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Mezõlak magyar alkotás. Igaz, hogy a község nem dicsekedhet nagynevû elõdökkel, mint pl. Sopron vagy Gyõr a keltákkal és rómaiakkal, de õsmagyarokkal igen. A község történelme visszanyúlik az Árpád-házi királyok korára. A neve 1286-ból ismeretes, Mezenlak néven. A „mezen” szó utal a község földrajzi helyzetére. „Mezen” egyenlõ a mai értelemben vett mezõ szóval. A „lak” szó igen sok magyar helység-névben fellelhetõ, lakást, házat jelent. 1359-ben Mezeulak néven szerepel. 1488-ban Mezewlak. Ebben az idõben a falu földesura Zámbó János volt. Mezõlakot a középkortól kezdve egészen a XVIII. Század közepéig egyedül a híres Zámbó család birtokolta, itt volt Veszprém megyei birtokainak központja. Zámbó János idejében a község 19 forintadót fizetett. Az adófizetésbõl láthatjuk, hogy Mezõlak az akkori idõben a nagyobb települések közé tartozott. Veszprém vármegyében az akkori adólajstrom szerint a nyilvántartott helységek száma 133. Mezõlak nagyságrendben a 62. helyen áll. Több adót fizetett, mint Ziro, Enying vagy Marcaltõ.
Mezõlakon földesúr nem lakott, kastélynak nyoma sincs. Hátra van még az a kérdés, hogy Mezõlak melyik részét lakta legrégebben a lakosság. Az õstelepülés a mai Godena körzetében volt, a temetõ a mai református templom körül lehetett. A mai templom minden valószínûség szerint a régi templom helyén áll.
A település eredetére vonatkozó hivatalos adatok igaz, hogy csak 1286-tól vannak, de a nép ajkán élõ hagyomány szerint a község már a tatárjárás idején megvolt. A tatárjárás idejében a lakosság a templomba menekült. A tatárok kísérletet tettek a templomajtón betörésre, de a gyors továbbvonulás miatt felhagytak tervükkel és így a lakosság megmenekült. Az 1894-es feljegyzések arra utalnak, hogy a református templom keleti ajtajának szárfáján fejszecsapások nyomai láthatók. 1623-ban a régi templom a tûz martaléka lett, de az ereklye gyanánt õrzött kapu megmenekült és újból beépítették, így jelenleg is megtalálható.
Az oszmán idõk minden kínját és félelmét átélte Mezõlak népe is. A reménytelen helyzet mellett a népnek vigasztalóul csak a török és a község között húzódó váröv szolgált. A nagyobb várak közül Palota/Várpalota/, Veszprém, Vázsony/Nagyvázsony/, Devecser, Pápa, a kisebbek közül Csesznek, Ugod és Somló vára alkotta a védelmi övet. Néhány évvel ezelõtt tõzegbányászás közben oszlopmaradványokat és cserépdarabokat találtak, véleményem szerint ezek is a török idõkbõl valók. 1549-ben az összes Veszprém megyei vár Pápa kivételével a török kezén volt. Pápát ekkor Enyingi Török Bálint védte. Igaz, hogy Pápa védte Mezõlakot, de török rablótámadások ekkor is voltak. Közben Veszprém megyei vár visszakerül magyar kézre, de 1552-ben Veszprém ostrománál a lakosság megint elmenekült. 1556-ban Szigetvár ostrománál Mezõlak népe újra a Marcal melléki mocsarakban tudott csak elbújni. Mire visszamentek, már csak a füstös, kiégett házakat találták…1686-ban a törökök már nem sokáig sanyargatták a népet, mert Buda ostromával véget ért a 15 éves török háború.
1736-ban Kenessey István kezébe került a falu, aki 1752-ben végrendeletében Szondy Zsuzsára hagyta a birtokot, akinek a halála után férje 1792-ben árva gróf Esterházy Klárát vette feleségül. Így került Mezõlak 1836-ban az Esterházyak kezébe, melyeknek uradalmi székhelye lett a falu.
A török idõkben vidékünkön is jelentkeztek az Alföld jellegzetes település formái, a tanyák és majorok. Ebben az idõben jöttek létre Mezõlak határában a következõ kisebb települések: Barakonháza (1628), Szélmezõ (1639). Ebbõl a kettõbõl ma már csak Szélmezõ található meg. Ezeken kívül még több, korábban, illetve késõbb létrejött puszták is vannak Mezõlak határában. Ilyenek Újfalu (1441), Tíma (1475), Berhendi (1785), Mátyusháza (1443). Ezek közül csak Berhendi nincs ma már meg.
A török kiûzése után hazánkban megváltozott a helyzet. Megszûnt a török rablóhordáktól való félelem, nem volt már felperzselés, emberrablás. A termelés nyugodt mederbe terelõdött. Ám jött egy újabb teher, a forrongó Európa állandóan mozgásban volt, hadseregek vonultak, jöttek, mentek és a katonai beszállásolások szinte elszegényítették Mezõlakot is. A 18. század elejétõl a község már nem uradalmi székhely, a birtokosok egymásnak adják a javadalmakat.
Sorsfordító események ritkán történtek a község lakóinak életében. Egy feljegyzés azonban arról szól, hogy Mezõlakot is megérintette a szabadság szele 1848-49-ben. 1848. december 9-én kilencen álltak be a magyar szabadság védelmére, december 11-én még ketten. Õk 20-22 éves fiatalemberek voltak, valamennyien nõtlenek. Egy evangélikus vallású, a többi református (tudni kell, hogy mezõlak zöme református vallású volt). A nevek név szerint is olvashatók H. Szabó Lajos Pápa és környéke címû munkájában. Sorsukról bõvebbet nem tudtam felderíteni.
A 20. század legemlékezetesebb, sajnos szomorú eseménye a falu életében az 1935-ös tûzvész volt. Ekkor a falu szinte teljesen leégett. A tûz egy szalmakazal kigyulladása következtében végigtombolt a mai Petõfi, Kossuth és Ady utcán.
2009-ben kifizettek már és többet nem fizet
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©