Szentgál község önkormányzata
Szentgál község önkormányzata
Céginformáció:
A község mai határa 16533 kh. 1857-ben még 34213 kh. terület tartozott a faluhoz.
Itt található Közép-Európa legnagyobb védett tiszafása, mely 6 km hosszan, fél km szélességben, 287 ha területen mintegy 120000 példányt számlál.
A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az elsõ lakos egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevû volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve.
A valóságban (Gyõrffy professzor kutatásai szerint) egy Sant Gallenbõl érkezõ hittérítõ pap járta ezt a környéket is többek között Géza fejedelem meghívására. Innen a Szentgál név.
A honfoglaló magyarság letelepedésekor a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét.
Az elsõ írásos emlék 1281-ben említi Szentgált. Ekkor, mint királyi kutyatenyésztõk szerepeltek. A királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Minden adó és nemesi taxa fizetése alól kivetették és peres ügyeikben a király ítélt felettük. Kiváltságaikat a késõbbi királyok sorra mind megerõsítették.
Szentgál már a középkorban nagy helység volt. Fekvése a XVI-XVII. századok háborús korszakában is bizonyos védelmet nyújtott. Ezzel magyarázható, hogy a tatár és a törökdúlás viharait is túlélte. A XVIII. században a megye legnagyobb határú falva és legnépesebb települése.
A török kiûzése után Szentgál igen rohamos fejlõdésnek indult. A XVIII. század második évtizedére az egyre gyorsuló gazdasági fejlõdés útjára lépett. 1730 körül népessége 600-700 fõ volt 120-140 háztartásban. 1770-ig 1500 fõre gyarapodott a lakosság 1820-ig pedig kb. 3000 fõ volt. 1850 után a lakosság száma 4000 fõ körül volt, míg lakóháza 800.
Szentgál egyértelmûen agrárfalu, melyben a késõn fejlõdõ ipar is a mezõgazdaságot szolgálta. Egyedül a fazekasok és a szerszámkészítõk termeltek távolabbi piacokra is.
A reformkorban a megye egyik politikailag, gazdaságilag legfontosabb központi községe.
Szentgál német településekkel van körülvéve, ennek ellenére az évszázadok során megõrizte magyarságát.
Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vettek a szentgáliak, pénzzel és 21 fõvel, Kerkápolyi Tivadar honvédszázados vezetésével. Ezért kiváltságaiktól a bécsi udvar megfosztotta õket. A község fejlõdése megreked egy idõre, de újra szervezkedni kezdenek.
1857-ben Széchenyi felhívására elsõk közt alakul meg az országban az Olvasóegylet. A századforduló táján aztán sorba jönnek létre az egyletek és körök.
Üzleti ajánlat:
Galéria, turizmus, közigazgatás, közterület fenntartás, könyvtár, önkormányzati feladatok ellátása,,oktatás,egészségügyi ellátás,
oktatás,egészségügyi ellátás,vadászturizmus,lovas-turizmus,sport,egyház,gyermekvédelmi intézet,
művelődési ház
Minden jog fenntartva 2024©