Sármellék Község Önkormányzata
Sármellék Község Önkormányzata galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,önkormányzati feladatok ellátása,településfejlesztés,településrendezés,sport,környezetvédelem,kisebbségi önkormányzat,egészségügy
Céginformáció:
Sármellék Zalavár szomszédságában, viszonylag késõn tûnt fel. Bár feltehetõ, hogy a zalavári alapítólevélben szereplõ Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) a mai település helyén feküdt, az elsõ írásos emlék Sármellékrõl csak 1356-ból maradt ránk. A nemesi települést ekkor nagyrészt a Kustyán család lakta, ám késõbb újabb nemesi famíliák költöztek Sármellékre.
Mivel a település a vázsony–zágrábi fõhadiút mentére esett, sûrûn érték támadások 1531-tõl folyamatosan. Sármellék lakosságszáma folyamatosan csökkent, 1618-ra teljesen elnéptelenedett.
Sármellék újjáéledése 1731-ben kezdõdött meg, amikor Simoncsics János jobbágy szerzõdést kötött a közbirtokosokkal, mely értelmében Sármelléken földet mûvelhetett és a Zala folyóban halászhatott, teherként pedig a tized megfizetésével tartozott. Példáját többen is követték, így a település hamar jelentõs lakosságra tett szert. Ám mivel a földbirtokosok nem tartották be a szerzõdést, és robotra kényszerítették a jobbágyokat, a parasztok 1754-ben Mária Terézia császárnõhöz fordultak, akinek a hatására 1762-ben új szerzõdés kelt, melyben a robotot felszámolták. A lakosság azonban ezzel nem elégedett meg, és mivel azt a híresztelést kapták, hogy a királynõ szabadságjogot osztott a parasztoknak, megtagadták a szolgálatot. Végül a szentgyörgyvári katonák hatására a lázadás lecsillapodott, és a földesúri szolgáltatások az új szerzõdés alapján történtek.
A 18. század végére Sármellék is a kiterjedt keszthelyi Festetics-birtok része lett. Mint a környezõ településeknél, a mezõgazdaság itt is nagyban fejlõdött, a népességszám tovább nõtt. 1839-ben a lakosság önerõbõl építtetett magának templomot. 1894-ben kapcsolódott a település a vasúthálózatba a Balatonszentgyörgy–Zalaszentgrót vonallal.
A vasút közelsége ellenére a település komolyabb fejlõdést nem mutatott, így a 20. század elejére egy szegényes külsejû falu vált belõle, ahol nagy számban éltek nincstelenek. 1940-ben a szomszédos, még szegényebb Égenföldét is a településhez csatolták. Az 1945-ös földosztás keretében bõven jutott föld a falu lakosainak, és a Kis-Balaton kiszáradásával párhuzamosan a megmûvelhetõ területek nagysága is nõtt. 1952-re épült ki Zalavár és Sármellék között egy szovjet katonai repülõtér, a mai kereskedelmi reptér elõdje. 1959-ben megalakult a falu nagy részét tömörítõ Biztos Jövõ Termelõ Szövetkezet, amely jelentõsen hozzájárult a község gyarapodásához. Mindazonáltal a lakosság egyre nagyobb számban Keszthelyen és Hévízen keresett munkát, a település elnéptelenedése megindult.
Az 1990-es években, miután a község repülõtere közforgalmúvá vált, illetve a Kis-Balaton iránt is megnõtt az érdeklõdés, a lakosságszám csökkenése is megszûnt.
Üzleti ajánlat:
Sármellék a Balatontól nyugatra, a Kis-Balaton melletti síkságon terül el. A község északi részén a Zalai-dombság keleti nyúlványa található.
Sármellék légifotójaA településen áthaladó 76-os másodrendû fõúton intenzív forgalom bonyolódik Zalaegerszeg és a Balaton déli partja, valamint Budapest között. Észak-déli irányban a Hévíz és Zalakomár között futó, forgalmas mellékút keresztezi a községet.
Sármellék autóbuszon elsõsorban Keszthely felõl érhetõ el, de Nagykanizsa–Zalakaros felõl is rendszeresen járnak buszok. Napi háromszor Budapest és Zalaegerszeg is közvetlenül elérhetõ a községbõl. A települést teherszállításra alkalmas vasútvonal köti össze a Balatonszentgyörgy–Keszthely vonallal.
A község déli részén üzemel a Nyugat-Dunántúl legforgalmasabb reptere, ahova teherszállító gépek, illetve menetrendszerû és charterjáratok érkeznek. A legfontosabb desztinációk: London, Zürich, Stuttgart, Koppenhága, Berlin, Frankfurt, Hamburg, Düsseldorf és Moszkva.
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©