Zalaszentgrót város önkormányzata
Zalaszentgrót város önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntatás,önkormányzati feladatok ellátása,könyvtár.
Céginformáció:
A településhez tartozó Csáfordon jelentõs rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínûleg állandó kelta település nem volt itt.
A római idõkbõl sok lelet származik a város területérõl, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévõ Maestriana település.
A honfoglalást követõen a környék a Türje nemzetséghez tartozott. A település neve valószínûleg Szent Gellért nevébõl származik, akit azonban csak 1083-ban avattak szentté, így a Szentgrót eredete csak ez utánról eredeztethetõ. Elsõ írásos említése 1247-bõl való Szentgirioliti néven. Az 1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkezõ évszázadokban.
Az 1550-es évektõl egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely késõbb a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és késõbb le is romboltatták.
A XVIII. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézmûvesek települtek ide. Akkori birtokosa, gróf Batthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környezõ mocsarak lecsapolása. 1830-ban mezõvárosi rangra emelkedett, 1854-ben saját jegyzõséget kapott. 1867-ben posta, 1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is. 1887-ben vált járási székhellyé, ahova 1892-ben érkezett meg az elsõ vonat Türje felõl, majd 1895-ben már Balatonszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt. 1896-ban óvoda létesült, illetve bevezették a telefont a településre.
A sok áldozatot követelõ I. világháborút követõen épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. A II. világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fõ polgári áldozat volt, köztük sok zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak.
A II.világháború idején lengyelek százai kerültek a községbe, ahol szeretetett, második családot, barátokat találtak. Ugyanis 1939-1945 között itt nagy lengyel menekülttábor mûködött. Egykori lakói közül többen a községben találtak feleséget, vagy éppen férjet. Emiatt a község gyakori vendége volt id. Antall József menekültügyi kormánybiztos, a késõbbi miniszterelnök édesapja, dr. Beresztóczy Miklós prelátus, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás titkára, valamint a budapesti Lengyel Intézet vezetõi – prof. dr. Zbigniew Za³êski és Zdzis³aw Antoniewicz, valamint Angelo Rotta érsek, pápai nuncius. A menekülttábor parancsnoka régi vágású katonatiszt, Hajdú István százados volt, mellesleg Kersztury Dezsõ akadémikus, író, késõbbi kõzoktatási miniszter unokabátyja. Mindketten meggyõzõdéses kisgazdák és nagy lengyelbarátok voltak.
A II. világháborút követõ idõszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar nagymértékben fejlõdött. 1950-ben Kisszentgrótot, majd 1963-ban Aranyodot és Tüskeszentpétert a településhez csatolták. Végül 1984-ben Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása után létrejött Zalaszentgrót város, amely Magyarország 100. városa lett.
A rendszerváltást követõen a gazdasága jelentõsen átalakult, megszûnt a helyi tégla- és sajtgyár, építõipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éti csiga feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd 2001-ben termálfürdõ nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdõvel bõvült.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntatás,önkormányzati feladatok ellátása,könyvtár.
Minden jog fenntartva 2024©