Dunaújváros megyei jogú város önkormányzata
Dunaújváros megyei jogú város önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,könyvtár.
Céginformáció:
A feltárt leletek is bizonyítják, már az õskorban is lakott volt ez a terület. Az elsõ jelentõs település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa nevû római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentõs szerepet játszott a Római Birodalom keleti határának, a limesnek a barbár támadások elleni védelmében. A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A késõbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elõdjének tekinthetõ, már az Árpád-korban is létezõ, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentrõl, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elõdje) Szent Pantaleon apátság védõszentje után kapta a nevét.
Dunapentele a századfordulónA falu 1541-tõl 1688-ig volt török uralom alatt, a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A XVII. században palánkvárat építettek a törökök a falu (mezõváros) magját jelentõ Rácdombon. A török alóli felszabadulás után - több Duna-menti településhez hasonlóan � a magyar lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került és újból elnéptelenedett. A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követõen azonban a település fejlõdésnek indult. Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett � ennek vezetõje Szórád Márton csizmadiamester volt �, ám közben 1830-ban a község jogot szerez évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a késõbbi palotapuccsal megbuktatott �jóságos� V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezõvárosi rangot adott Pentelének.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a �nemzeti õrsereg� 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetõrségnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetõrök és a népfelkelõk felügyelték a dunai átkelõt és a Buda-Eszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót és bebörtönözték a város forradalmi szemléletû jegyzõjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezõgazdasági bérmunkás sorba kényszerült. A kiegyezést követõ közigazgatási változások során 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentõsebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyv-író, földrajz- és néprajztudós, az elsõ magyar fotográfusok egyike. (A Pesten született tudós fotográfust a pentelei római katolikus temetõben helyezték örök nyugalomra.) A település másik � itt született � híres személyisége: Pentelei Molnár János festõmûvész (1878�1924).
A település a második világháború alatt bombakárokat szenvedett.
Sztálinváros az 50-es évekbenA Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetõsége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítésérõl, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.
Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a Mezõföldi-plató szélén álló településre: az elsõ ötéves terv legjelentõsebb beruházásaként kezdõdött tehát az új város � akkori nevén Sztálinváros � építése. 1956. október 24-tõl forradalmi hangulat uralkodott a városban. A hatalmat valósággal sokkolta a sztálinvárosiak forradalmi hevülete. Tény, hogy a forradalom ideje alatt hazánkban elszaporodott rádióadások közül utoljára a dunapentelei Rákóczi adó szólalt meg. Az ezutáni konszolidációs idõszak mérföldköve, hogy a város neve � 1961-tõl � Dunaújváros. A Sztálin vasmûbõl Dunai Vasmû, majd Dunaferr Zrt. lett. A vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentõsebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében, és a Mezõföld keleti részének jelentõs központjává vált.
Üzleti ajánlat:
Dunaújváros a Mezõföld keleti szélén, a Duna jobb oldalán, Budapesttõl 67 km-re található. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvõ részen található Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 50-es években - Dunapentele közigazgatási területén / külterületén - a magasan az Óváros fölé emelkedõ Pentelei-fennsíkon az ún. Újváros ("elsõ szocialista város"), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétõl, mindvégig egy közigazgatási egységet jelentettek. A várostól délre épült a Dunai Vasmû, melyet jelentõs véderdõk választanak el a várostól. A város a tengerszinttõl 116 m feletti magasságban van, keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. Megközelíthetõ a 6-os számú fõútról, valamint az M6-os és M8-as autópályákról.
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,könyvtár.
Minden jog fenntartva 2024©