Szegvári Tekézők Sportegyesülete
Szegvári Tekézők Sportegyesülete teke,tekepálya,szegvári tekepálya,szegvári teke játokosok
Céginformáció:
Tekepálya
Cím: 6635 Szegvár, Hunyadi J. u. 38/A.
Nyitva tartás:
Pályafoglalás, Pályabérlet:
Tel.:+36 30 506 62 83 Berkecz Miklós /Sk. Elnök/
Árak:
2007. évben Szegváron vadonatúj 4 sávos, automatizált bábuemelővel ellátott, a szabványoknak és előírásoknak megfelelő, NB I-es versenyzésre alkalmas tekepálya épült.
A tekepályához zárható öltöző, zuhanyzó, mosdóhelyiség tartozik. Előzetes időpont-egyeztetés alapján lehetőség van a tekepálya bérlésére. Szolgáltatásunk nem csak sportolók, sportegyesületek, hanem ezen sportot kipróbálni kívánó családok, baráti társaságok részére is elérhető.
Látogasson el Hozzánk, ahol kulturált körülmények között, modern pályán próbálhatja ki ezen sport minden szépségét!
Pályacsúcsok:
120 vegyes gurítás:
Csapat: 3380 Fa / Szegvári Tse / 2008.10.21
Egyéni: 614 Fa / Kecskés Miklós /Szegvári Tse/ 2008.02.03
Üzleti ajánlat:
Történet
A Szegvári tekesport 20 éves története.
Út az NB-I- ig.
Szegvár Csongrád megyében, Szentestől 10 km-re fekvő 5000 lakosú nagyközség. Elég nagy sportmúlttal rendelkezik. Innen indult útjára, Huszka Mihály súlyemelő, Széchényi József, Tégla Ferenc, Katona Sándor diszkoszvető és jutottak el európai, világ és olimpiai bajnokságokra.
Helyileg a legnépszerűbb sportág a labdarúgás amely 2007-ben volt 100 éves. A labdarúgó csapat eddigi legjobb eredménye a megyei I. osztályban való szereplés volt.
A tekesport alapjainak a lerakását a helyi Puskin Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet teremtette meg, amikor 1986ban a volt Gorkij TSZ. Iroda udvarán megépítette a kétsávos műanyag borítású automata tekepályát. Akkor ez az épület már Ifjúsági Klubként működött és adott helyet különböző rendezvényeknek.
A létesítmény nagy jelentőséggel bírt, mert a környező községekben csak aszfaltos és kézi állítású tekepályák voltak amelyek rövid időn belül meg is szűntek működni.
Ilyen tekepályák Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Szegeden működtek.
A megépült tekepálya nagy népszerűségnek örvendett a fiatalok, de az idősebbek körében is. A birtokba vétel után sorban állás volt a gurítási lehetőségért. Nyitvatartási idő alatt mindig telt ház volt a pályán. Jöttek tekézni Szentesről, Hódmezővásárhelyről is, már nemcsak amatőrök hanem igazolt játékosok is. Biztattak bennünket a játékra, a csapat megalakítására és a megyei bajnokságba való részvételre.
A szövetkezet vezetőségével és a községi sportkör vezetőségével történt egyeztetés után 1989-ben megalakult a teke szakosztály 16 fővel és tagjai lettünk a Községi Sportegyesületnek.
Még ez évben beneveztünk a Csongrád Megyei Tekeszövetség által kiírt bajnokságba és megkezdtük a küzdelmet 12 csapat társaságában.
Az első évek az ismerkedés, a tanulás és a tapasztalat szerzés időszaka volt. Ebben az időszakban kértük fel a Szentesi Vasutas csapatának edzőjét Kardos Mihályt, hogy szakmailag segítse a csapat munkáját. Mint később kiderült sikerrel.
Az első öt év után kialakult az igazolt és az amatőr versenyzők között egy 20-25fős törzsmag akik vitték a sportágat. A bajnoki küzdelmek téli szünetében került sor az amatőr Falubajnokság megszervezésére és lebonyolítására 10-12csapat részvételével. Itt minden korosztály képviseltette magát, a 60-70 éves idős, a fiatal és nő egyaránt.
A bajnokság csattanója a Teke Bál volt, ahol az eredmények kihirdetésre kerültek, majd jó hangulatban reggelig tartó vigadalommal zárult.
A falubajnokság nagyszerű lehetőség volt a tehetségek felfedezésében, mert minden évben sikerült egy-két fiatalt megnyerni a verseny sport számára. Volt olyan bajnoki idény, hogy két csapattal szerepeltünk a bajnokságokban.
A teke csapat a megyei bajnoki szereplésére az 1995 évi szezon végén tette fel a koronát, megszerezve a bajnoki címet. Felkerült a nemzeti bajnokság harmadik vonalába ahol már Csongrád, Békés, és Bács-Kiskun megye csapataival kellett megmérkőzni. Ez az osztály már nagyobb kihívást, komolyabb edzés és szakmai munkát igényelt. A sport kör vezetése vidéki szakembert keresett a csapat erősítésére, és felkérte a nagy játékos múlttal rendelkező hódmezővásárhelyi tekést, Olasz Mihályt játékos edzőnek. Ő 1995-1998-ig rendezte a csapatnál a teendőket.
Majd jött Vajda István játékos edző, aki 1998-2002-ig irányította a csapatot. Ezekben az időszakokban rajtuk kívül még voltak vidéki játékosok is. A csapat nagyszerűen szerepelt, mindig dobogós helyen végzett, azonban a bajnoki címet nem sikerült egy alkalommal sem megszerezni.
2002 őszén változás történt a szakmai vezetésben a csapat volt játékosa Czibulya Antal vette át az edzői teendőket. A csak szegvári játékosokból álló csapat nagy odaadással és elszántsággal vetette bele magát a munkába. A játékosok az eddigi NB III-as bajnoki szerepléseken megedződve, rutint szerezve egyre jobb eredményeket ért el. A csapat egységes lett és mindenki egymásért küzdött.
A 2004-2005-ös bajnokság alapszakaszában a dobogó 2. fokán végzett a csapat. A versenykiírás úgy rendelkezett, hogy az első négy csapat rájátszással döntheti el a bajnoki cím sorsát két fordulóban.
Az első fordulóban Szegeden 1., a második fordulóban Kunfehértón 2. helyen, összesítésben pedig megszületett a várva várt bajnoki cím.
Jött az újabb kihívás, az NB II. Délkeleti csoportjában való részvétel. Itt már komoly játékerőt képviselő csapatokkal kellett felvenni a küzdelmet. A csapatok sorában a Hódmezővásárhely és Szentes csapatain kívül olyan nagy városok csapatai szerepeltek, mint Debrecen, Miskolc, Eger, Dunaújváros.
Az új bajnokságra való felkészítést Czibulya Antal már nem vállalta, így esett a választás Staberecz Mihályra, úgy mint játékos edzőre. A bajnoki felkészülést kidolgozott edzésterv alapján kezdtük el.
Az erőnléti és állóképesség növelésére futóedzésekkel kezdődött, majd a további munka a tekepályán folytatódott. A játékosok komolyan vették az előttük álló feladatokat és szabad idejüket nem kímélve készültek a mérkőzésekre.
A magasabb osztályba kerülés öröme mellett azonban a gondok is szaporodtak. Megnövekedtek a nagyobb edzésszám miatt a pálya költségek, a távolságok miatt az utazási költségek is.
A sportkör, az önkormányzat és 2-3 támogató biztosította az anyagi feltételeket.
A sportkör vezetése a tisztes helytállást tűzte ki célul. A 2005-2006 évi bajnokság végén nem kis meglepetést keltve a csapat a dobogó 3. fokán végzett.
A következő idényre való felkészülés egyeztetése során kiderült, hogy a sportkör vezetése nem támogatja elképzeléseinket és céljainkat, így bejelentettük kiválási szándékunkat.
Az új egyesület alakításáról tárgyalás történt a Polgármester asszonnyal és a képviselő testülettel a további működéssel kapcsolatban. A döntésünket támogatták, és úgy látták, hogy az eddigiekhez hasonló anyagi támogatás mellett, magasabb szintre tud emelkedni a sportág.
2006 június 12-én összehívott közgyűlésen, a jelenlévő teke szakosztályi tagok, Szegvári Tekézők Sportegyesülete névvel új egyesületet hozott létre. A jelenlévők elnöknek Berkecz Miklóst a korábbi tekeszakosztály megalapítóját választotta meg. További tisztség viselők, elnökhelyettes Lukács István, gazdaság vezető Zsibók Zoltán lett.
Új egyesületként még nagyobb hévvel, még nagyobb összefogással vágtunk neki a második NB II.-es bajnoki idényünknek. Az elvárás nem volt kevesebb mint az előző évi helyezés, vagy a dobogó bármelyik foka.
A bajnokság félidejénél első helyen fordult a csapat és kezdte meg a tavaszi idényt.
A végelszámolásnál az üldözők előtt toronymagasan sikerült a célba érni.
A bajnoki cím birtokában jogot szerzett a csapat az NB I- Keleti csoportjában való szerepléshez. A csapat örömmámorban úszott és fogadta az elismeréseket. Ez a kis közösség sporttörténelmet írt az utókor számára.
Szegvár történtében még nem volt a nemzeti bajnokság első osztályában szereplő csapat.
Az örömben azonban volt üröm is, mert a kétsávos pályán már nem lehet I. osztályú mérkőzést rendezni, csak négy sávos pályán.
Az egyesületünknek döntenie kellett abban, hogy megpróbálja kezdeményezni egy új pálya építését, vagy bérleti lehetőséget keres. A visszalépés gondolatát elvetette.
A megoldásra nagy erőfeszítéseket tett az egyesület és az önkormányzat, élén a polgármesterrel.
Nagyon sok alternatíva került elő, ezek közül a bérelt épület, új pályatest, használt automatika verzió mellett döntött a képviselő testület és adta elvi hozzájárulását az építéshez.
Eközben az egyesületünk lehetőséget kapott használt automata állító berendezés vásárlására, amely a Vállalkozók bizottsága pénzügyi támogatásával meg is valósult.
Megkezdődött a beruházás hivatali eljárásai, a pénzügyi fedezet megteremtése.
Egyesületünk kérelmére az Országos Teke Szövetség engedélyezte, hogy bajnoki mérkőzéseinket, az új pálya megépítéséig idegenben játszhassuk le.
Az idegenben lejátszott mérkőzéseken 3-szor sikerült nyernünk, és reményünk volt, hogy a tavaszi hazai mérkőzések alkalmával biztosítjuk további élvonalbeli tagságunkat.
A csapat eredményességében, és egységének megteremtésében nagy szerepe volt a Ferroép-Szegedből leigazolt Kecskés Miklósnak aki játékával, lelkesedésével magával ragadott mindenkit.
A bajnokság közepette elkezdődött a pálya épületének átalakítása. A munkálatokban részt vett az egész csapat, a csapat szurkoló tábora, a sportot támogató társadalmi munkások és a KHT dolgozói.
Az összefogás eredményeként több mint 50 fő, (kőműves, festő, víz és fűtés szerelői szakipari, és segédmunka.) mintegy 1000 órában végzett munka után, december 4-én átadásra került a csarnok a VILATI pályaépítő szakemberei számára. Felhívásunkra több cég is segített kisebb-nagyobb pénzösszeggel, vagy tárgyi eszközökkel, így pl. a Kontavill, villanyszerelési cikkekkel.
Állandó oda figyelésünk mellett a pályaépítők megfeszített munkával 2008. január 10-én műszakilag átadták a tekepályát.
Az ünnepélyes átadásra január 13-án került sor. Meghívtuk a munkában résztvevőket, a község vezetőit, a tekeszövetséget, országgyűlési képviselőt és mindazt aki érdeklődést nyilvánított.
Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy egy gombostűt sem lehetett volna leejteni!
Gémes László polgármester megnyitó beszédével és a szalag átvágásával átadta a pályát a sportolóknak és a nagyközönségnek.
Pályaavató mérkőzésre meghívtuk a KÖSZOLG SC szuperligában szereplő csapatát, ahol kiváló eredmények születtek.
A felkészülésre 1 hónapunk maradt amit igyekeztünk maximálisan kihasználni. A bajnokság előtt rendeztünk egy meghívásos csapatverseny, nagy sikerrel. A csapatok elismeréssel szóltak a pályáról.
Február közepétől megkezdődött a bajnokság, sorra érkeztek a nagy múltú teke csapatok, Ferencváros, Nyíregyháza, Bélapátfalva stb. A mérkőzések hatalmas érdeklődés mellett zajlottak.
A felkészülésünk jól sikerült, hiszen a 9 mérkőzésből, 7 győzelem, 1 döntetlen, és 1 vereség lett.
Evvel az eredménnyel az 5. helyen végzett a csapat, 1 ponttal lemaradva a dobogóról.
A nyári szünetben, sajnálatunkra Kecskés Miklós vissza igazolt a szuper ligába a Köszolg SC csapatához, de szakmai segítségét továbbra is adja a csapatnak.
A 2008-2009 évi bajnokságra való felkészülés kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de megkezdődött.
Előre vetette árnyékát az anyagi lehetőségeink beszűkülése. Az önkormányzat a támogatások mértékét 1/3-ára csökkentette. A KHT az eddig térítésmentes kisbuszát térítéssel tudta adni.
Az anyagi nehézségeink megoldásában a két nagy gazdasági egység a Puskin Tej Kft. és a Puskin Szövetkezet tudott hathatós támogató segítséget adni.
Az őszi bajnokságban kedvezőtlen sorsolással ( 3 hazai, 6 idegenbeli mérkőzés ) a tabella 7. helyén végzett a csapat. Bízunk a tavaszi jó folytatásban.
Szegvár, 2009. február 15.
Szegvári Tekézők Sportegyesületének Vezetősége
A Tekesport története
A tekézés múltjáról, kialakulásáról különböző feltevések vannak. Azt mondják, már az ókori görögök is ismerték a tekejátékot, de előfordult ez az elnevezés a pogány germánok egyik kődobó játékaként. A feltételezéseket félretéve, az első írásos forrás a teke létezéséről Hugo von Trimberg (1260-1309) thauerstadti iskolaigazgató tollából ered.
"Der Renner" című, mintegy 27000 strófás költeménye a legrégebbi okmányjellegű forrásmunka. Ebből a műből kiderül, hogy a tekét nemcsak ismerték, de kedvelték is. A szerző nem kíméli a kor erkölcseit, így a tekézők rossz szokásait is kíméletlenül ostorozza.
Ekkor még a golyót dobták, gurították a célul szolgáló bábu felé. A szabályok nem voltak papírra vetve, ezért a játékosok kézzel-lábbal irányítva próbálták a golyó útját befolyásolni, a vereséget pedig nehezen viselték el.
A XIII. századból ránk maradt bizonyítékok azt igazolják, hogy a játék kedvelői a nép soraiból kerültek ki. A játékok kizárólag a szabadban játszották népünnepélyeken, vásárok, búcsúk, lövészegyleti ünnepségek alkalmával. A pálya lehetett négyszögletes vagy kerek térség, attól függően, hogy dobták, vagy gurították a golyót. A két forma lényegesen eltért egymástól és ehhez kellett igazítani a pálya berendezését.
A XIV. században a vendéglősök rájöttek arra, hogy a tekejáték kellő "üzleti" vonzerővel rendelkezik, ezért a kocsmák mellé egyre többen építettek kezdetleges tekepályát, amiket ekkor még kuglinak nevezték - a német kugel szóból -, ami gömböt, golyót jelent.
A középkori tekézésről árulkodik egy XVII. Századi német fametszet, amelyen jól látszik, hogy a dobótér felépítésére nem sok gondot fordítottak. A pályának nem voltak pontos határai, de a bábuk mögé deszkát helyeztek el, ami feltehetőleg a mai golyófogó verem elődje volt.
A golyót eleinte kemény földön gurították, később agyagréteggel vonták be a pályát. A pálya egyenetlenségét többféle módon próbálták jobbá tenni. Homokkal, zúzott kővel, egyes kocsmákban agyaggal kevert állatvérrel törekedtek a golyó útjának akadálytalan célba érésére. A dobótér helyére tölgyfapalló került, a nyitott helyeket lugasokkal védték. A kezdetben nyitott pályákat idővel lefedték, az időjárás viszontagságai által okozott korlátokat, ezáltal kiküszöbölték.
Ennek ellenére még a mai napig is találunk olyan falusi vendéglátó kerthelyiségeket, ahol e sportnak a szabad ég alatt hódolnak.
Nem lett volna a játék izgalmas, ha nem lett volna tét. A győztes diadalmaskodott, a vesztes búslakodott, néha civakodástól sem riadtak vissza. A jutalom pénz vagy piros kendő volt. A XVI. században sem tűrték a sportszerűtlen viselkedést, ezért egyes helyeken betiltották a tekézést, másutt megszabták a pénzdíjak felső határát.
Hogyan lett a golyóból teke?
A tekézés nem új keletű játék Magyarországon, mert már a középkorban is használták a teke kifejezést. Így hívták, azt a kőgolyót, melyet harci eszközként használva az ellenségre gurítottak ostrom közben a vár faláról.
Kellő felkészültséget, figyelmet, testi erőt kívánt a tekézés az ezt játszó lovagoktól, harcosoktól. Mátyás udvarában szintén kedvelt játék volt, noha a játék csak egyes elemeiben hasonlított a mai tekézéshez. Mátyus István orvos, az első magyar testnevelési szakíró a XVII. Században a kedvelt népi játékok között említi a csürök vagy más néven tekejátékot. A tekejáték közkedveltségét mutatja Gvadányi József verses elbeszélése hősének, Rontó Pálnak gyermekkorára emlékező szavai.
"Jobb kedvem is vala a karikázáshoz,
Tsürökhöz, labdához, mint a tanuláshoz."
Lipót császár 1642-ben rendelettel tiltotta el a tekézést országaiban, így Magyarországon is, de, mint általában a népi játékok tilalma, nem bizonyult hatásosnak. Nálunk azonban, a kocsmalátogatási tilalom fenntartásával, a református iskolákban a diákoknak engedélyezték.
A harci népi játékként való alkalmazása a haditechnika fejlődésével eltűnt, és helyébe lépett a kuglizás. A vendéglátás fedezte fel újra a tekét. A fürdőkben a söntések bérlőinek a sakkjáték mellett a tekét is megengedték, hogy bevezessék. A nagy érdeklődésre és a nagyobb kihasználtságra tekintettel, befedték a pályákat.
A városi lakosság körében szintén egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a játék, ezért a szabadból a házon belülre a pincékbe, vagy külön termekbe kerültek a pályák. Az építőipar figyelmét is felkeltette a belső hasznosítás, ezért aszfaltból, márványból, cementből, vasból pályákat építettek. A népszerű játékká válás magával hozta, a bábuk, golyók, pályák, tökéletesedését, az eredményjelző berendezések, automata pályák használatát. A technika fejlődésével és a szabályok alkalmazásával a kuglizás népszerű tekejátékká vált.
Részlet Dr. Horváthné Miklai Szilvia szakdolgozatából. (Teke Lap, 2005/5.szám)
Minden jog fenntartva 2024©