Bakonybánk Község Önkormányzata
Bakonybánk Község Önkormányzata A község Komárom-Esztergom megye nyugati szélén, hármas megyehatáron fekszik, Gyõr- valamint Veszprém megye határos területével. A Bakonyalja kistájegységben a hegység északi alján, a Kisalföld peremén, a Cuhai-Bakony-ér mentén 186 m magasan található. A legközelebbi város, amelynek vonzáskörzetéhez tartozik a kb. 10 km-re fekvõ Kisbér.A település domvidéki, többutcás utifalu. Bakonybánk története: Már az I. századtól lakott település. A Pannóniát megszálló rómaiak nyomati a község területén is fellelték. (Cassius bélyegû téglák, réz Bacchus fej) A falutól nem messze fekvõ Kát puszta 1340-ben mind "Bankfeide", 1395-ben, mint "Bankhaza" szerepelt. 1488-ban a települést már "Bank"-nak nevezi egy oklevél. A középkorban a falut a törökök többször felégették, hosszú ideig lakatlan a környék. A hagyomány szerint a falu határában az ún. Szentkút-berkében a vörös barátok (magyar pálos rend) kolostort építettek. A XVII. sz-ban népesedett be ismét a falu, ekkor épült az Eszterházy család támogatásával a r.k. templom barokk stílusban. 1740-ben megindult az alapfokú oktatás a községben. A falu folyamatosan fejlõdik. 1902-ben vasútállomást avatnak. 1914. január 1-tõl Bakonybánk a település neve, ekkor kapta a "Bakony" elõnevet.
Céginformáció:
A község Komárom-Esztergom megye nyugati szélén, hármas megyehatáron fekszik, Gyõr- valamint Veszprém megye határos területével. A Bakonyalja kistájegységben a hegység északi alján, a Kisalföld peremén, a Cuhai-Bakony-ér mentén 186 m magasan található. A legközelebbi város, amelynek vonzáskörzetéhez tartozik a kb. 10 km-re fekvõ Kisbér.
A település domvidéki, többutcás utifalu.
Bakonybánk története:
Már az I. századtól lakott település. A Pannóniát megszálló rómaiak nyomati a község területén is fellelték. (Cassius bélyegû téglák, réz Bacchus fej)
A falutól nem messze fekvõ Kát puszta 1340-ben mind "Bankfeide", 1395-ben, mint "Bankhaza" szerepelt.
1488-ban a települést már "Bank"-nak nevezi egy oklevél. A középkorban a falut a törökök többször felégették, hosszú ideig lakatlan a környék. A hagyomány szerint a falu határában az ún. Szentkút-berkében a vörös barátok (magyar pálos rend) kolostort építettek. A XVII. sz-ban népesedett be ismét a falu, ekkor épült az Eszterházy család támogatásával a r.k. templom barokk stílusban. 1740-ben megindult az alapfokú oktatás a községben. A falu folyamatosan fejlõdik. 1902-ben vasútállomást avatnak. 1914. január 1-tõl Bakonybánk a település neve, ekkor kapta a "Bakony" elõnevet.
Üzleti ajánlat:
Minden jog fenntartva 2024©