Hegyfalu Polgármesteri Hivatal

Hegyfalu Polgármesteri Hivatal Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok

Céginformáció:
Köszönet és tisztelet mindazoknak, akiknek eszébe jut, hogy aki elfelejti a múltját, elveszíti jövőjét...

Mindenkinek, az egyénnek, a csoportnak, közösségnek természetes szükséglete annak ismerete, hogy honnét jött, és hova tart. Az emlékezés egyidős az emberré válással: csak ember képes megismerni, feldolgozni múltját, és csak ő képes a tudatos emlékezésre. Tudni a múltat - lehetőség őseink tapasztalatainak, tudásának továbbfejlesztésére, az általuk vétett hibák korrekciójára: jövőnk építésére.
Történelmünkben fordult már elő, hogy nemzeti múltunk veszélyben forgott kozmopolita tévelygések következtében, és volt idő, amikor mások kárára döngettük mellünket: MI MAGYAROK VAGYUNK.
A mai, határokat, időt, távolságokat leromboló információtömeg ismét vett el tőlünk: elfelejtjük őseinket, harcainkat, a küzdelmet, amely a kalandozásokon, tatár - török dúláson, két iszonyú háborún át megőrizte a hazát.
Világbirodalmak véreztek el, de ez a kis nép az Alpok - Kárpátok gyűrűjében túlélte mindezt.Legyünk büszkék rá.

Köszönet azoknak, akik eszünkbe juttatják: hol élsz? Honnét származol? Mivolt itt tegnap, száz, vagy ezer éve? Különösen fontos most, amikor falunk - mint annyi más kis közösség - szinte a felmorzsolódás szélén áll. Minimális a létszám az iskolában. Egy-egy község már képtelen lenne önmagát eltartani
Bízzunk abban, hogy megáll, megfordul ez a vegetálás: tegyünk meg ezért mindent, amit mi, egyszerű emberek tehetünk, hogy rólunk is elmondhassák: "...él magyar, áll Buda még..."

Természeti földrajz
Hegyfalu, mint természeti-földrajzi terület a Kisalföld peremén, a 16. fok 55. perc, és a 47. fok 20. perc koordináták metszésvonalában helyezkedik el. Az uralkodó szélirány északi - észak-nyugati. Az átlagos csapadékmennyiség évi 600 mm feletti. Éves középhőmérséklete 11 Celsius fok.
Mai "formáját" a földtörténeti negyedidőszakban, a pleisztocénben alakította ki a természet. A földkéreg mozgásait igazolják a környékünkön talált CO2 és hévíz lelőhelyek. Talajszerkezete jellegzetesen negyedkori: agyagos, vályogos, (sárgaföld) homokos talaj, mely öntés és réti talajjá alakult az elmúlt 10 millió év során.
A Répce jelenlegi helyét később közép,- újpleisztocénban foglalta el. Az általa telített kavics vörös színe a Günz-Mindel melegebb szakaszában keletkezett vas-oxidból származik. (Günz-Mindel = felmelegedési időszak a földtörténetben). A Répce hossza 129,8 km, vízgyűjtője 1150 km2. A Rozália és Wechsel hegységben ered, Zsira és Répcevis térségében ér magyar területre. A Hanságban ömlik a Kis-Rábába, Rábca néven a Mosoni-Dunába torkollik. Területünkön legfontosabb mellékfolyója a Kőris patak, mellyel Dénesfa térségében egyesül. Évezredekkel ezelőtt ezek a folyók, az éghajlat, talaj, jellegzetes mocsári ősnövényzetet alakítottak ki, a magasabb, ezért szárazabb helyeken tölgy, bükk, juhar tenyészett.
Pár száz évvel ezelőtt még valóságos állatparadicsom volt hazánknak ez a tája. Halakban, madarakban való gazdagságáról több híres tudós, történetíró emlékezett meg. A földművelés természetesen egyre szűkítette az állatvilág életterét.
Mivel az átlagos szemlélődő állatnak elsősorban a gerincesek törzsét tekinti, e rendszertani egység öt osztályának területünkön megforduló legjelentősebb fajait ismertetem.
Herman Ottó, az utolsó nagy európai polihisztor idejében a Répce folyó vizében rendszeres volt a pisztráng, a csuka, különféle keszegfajták, márna, domolykó, a lassú forgókban a ponty, harcsa, a kavicsok közt a csík, az iszapos kiöntésekben a réti csík és a compó élt.

Hazánk kétéltűi közül az unka, a zöld és barna varangy, a levelibéka, kecskebéka, az erdős területeken a barna erdei béka fordul elő. A vízlevezető árkok, időszakos tavak érdekes lakója a tarajos és bordás gőte.
Hüllőink közül a legelterjedtebb a fürge gyík, a fali gyík, és a homoki gyík. A vízisikló és a haragos sikló ritkábban kerül a természetjárók szeme elé.
Környezetünkhöz, a magyar faluhoz hozzátartoznak a madarak. Egy ijesztő hullámvölgy (a DDT és a szénkéneges pocokirtás) után szerencsére emelkedőben van a számuk. A magyar falu jellegzetessége, a kéményen fészkelő fehérgólya, több helyen is előfordul falunkban. A fecskék száma a háztáji állattartás csökkenésével és a korszerű rovarirtó vegyszerek terjedésével egyenes arányban apad. Jelentős a kerti rozsdafarkú, a poszáta, a sármány elszaporodása. A ragadozó madarak közül az egerészölyv, a karvaly, a héja, a gyöngybagoly, a kuvik és az erdei fülesbagoly figyelhető meg. A felsorolt madarak védelem, illetve szigorú védelem alatt állnak.
Nagy számú vetési varjú, szarka, veréb, seregély és balkáni gerle él a környéken. Fellelhető fürj, fogoly, fácán és szürkevarjú.
Komoly kért okoznak a háztól elkóborló, félvadon tartott házi galambok.
Szaporodóban van a cinke, a tengelic és a feketerigó. Időnként megfigyelhetünk egy-egy tarkaharkályt is.
Az emlősök osztályában erősen apadó állományt mutat a sün, az ürge és a hörcsög. Pocok, mezei és háziegér, mezei nyúl, görény, menyét, nyest és - sajnos egyre több - patkány (elsősorban az állattenyésztő telepek környékén) alkotja a vidék apróemlős összetételét. A következetes vadászat ellenére szaporodik a róka. Vaddisznó, őz jelentős számban él a Répce menti ligetes bozótokban, és néha a gímszarvas is megfigyelhető.

Községünk kialakulása a legrégibb időktől
A terület kialakulása után térjünk rá a falu, a népesség kialakulására. Legrégibb emlékünk az i.e. 14. századból maradt fenn.
Hegyfalu határában a jelenlegi Állami Gazdasági telep építésekor későbronzkori leleteket találtak. A 4-6 m széles, 11 m hosszú ház döngölt agyagból készült. Már nem földbe ásott, hanem egy fejlettebb, felszínre épített többosztású, (több helyiséget magába foglaló) külső kemencével ellátott épület lehetett. Körülötte nagyobb mennyiségű kerámiaanyagot találtak, mely egy új, nyugatról idetelepült, halomsíros temetkezésű népcsoportra utal Ők aztán magukba olvasztották a Ny-Dunántúlon eddig itt élő gátai nemzetséget. A feltételezések szerint egész őskori falu állhatott itt.
Sajnos, községünkben nem végeztek ásatásokat, de a környékén Vasegerszegről, Zsédenyből, Nagygeresdről származó, kora vaskori leletek bizonyítják, hogy azóta folyamatosan lakott ez a vidék.
A halomsíros kultúrát a kelta népesség követte. Erre a Simaságon és Ostffyasszonyfán talált adatok szolgálnak bizonysággal.
A kelta hódítóktól a Római Birodalom vette át a hatalmat. A római korról sokáig nem állt rendelkezésemre információ, aztán helyi elbeszélők közlése nyomán kiderült, hogy itt több lépcsőben is találtak római maradványokat: 1930 körül Szerdahelyi László körjegyzősködése alatt a jelenlegi Jókai utcában a vasúti töltés felől egy - a jelekből ítélve - római harcos csontvázát találták meg. Ugyanebben az időben a jelenlegi Kossuth u. 12 sz. alatt törköly gödör ásásakor találtak egy hasonló felszerelésű tetem-maradványt. Több ház építésekor bukkantak ismeretlen rendeltetésű, szabályos hasáb alakú, kővel körülrakott, közel embermagasságnak megfelelő mélységű gödrökre. A jelenlegi ABC pincéjének építésekor több méter szélességben kővel kirakott útféle maradványát ásták ki. Sajnos, ilyen jellegű kutatások soha nem folytak a környéken, és remény sincs arra, hogy feltátásokat végezzenek.
Az egyetlen leírt lelet tudomásom szerint a Répceszentgyörgyi homokbányában talált kereskedő maradványa, valamint a falu határában talált két sír.
A Római Birodalomnak ezen területét 450 körül a keleti gótok foglalják el. Őket a kerubok váltják fel. Ezt követőleg a gepidák és a longobárdok küzdenek a területért, még 569-től a Kisalföld is az avarok kezére kerül. Az avarság a frankok terjeszkedéséig élte megszokott, nomád állattartó életét ezen a területen, majd a Frank Birodalom hódításai és belső viszály eredményeként az egységes nemzet ketté válik. A bennünket érintő nyugati csoport egy frank gróf vezetése alá kerül, a 800-as évek végére teljesen beolvadnak, illetve felmorzsolódnak.
Az első magyar, áttételesen Hegyfalura utaló jelzés Tapaszfára, vagy Tapaszfalvára az 1900-as években még létező majorra vonatkozik. Ez akkoriban a Vencelintől származtatott Ják nemzetség kezén volt, közponjta a mai Jákfa környékén lévő monostor lehetett. A honfoglalás és kalandozások időszakából írásos feljegyzés nem maradt fenn. A későbbiekben a hazai okmánytárban fellelhető dokumentumok 1337-től említik a települést: Hegfalu, Hygfalu néven. Sárvár, mint királyi vár jelentette a birtokost. 1390 körül már a várhoz tartozott a környező településekkel egyetemben.
Középkori úthálózatunk meglepően hasonlít a maihoz. Sárvár - és ezzel Hegyfalu birtokosa a 12. sz. végétől a kalandozáskori Sur vezértől származtatott Osl család, akik 1321-től Nagykanizsa megszerzésével Kanizsai néven szerepelnek. A II. Zsigmond ellen lázadó Kanizsai János esztergomi érsektől 1402 táján a király elkobozza a birtokot. Ezután Ozorai Pipó birtokolja, majd cserék révén Hegyfalu ismét a Kanizsaiaké.
Fennmaradt dokumentum bizonyítja, hogy a hegyfalui jobbágyok a sárvári várnagy parancsára karácsony táján Szelestyei György fia István egervári birtokától minden marhát elhajtottak, és egyéb "meg nem engedhető cselekedeteket míveltek". Mindezt az 1492-ben keltezett vizsgálat igazolja, amit a nádor indított ez ügyben. Az ilyen és ehhez hasonló cselekedetek mindennaposak voltak a középkorban.
Ebben az időben Hegyfaluról sok szó esik.
Mint tudjuk, a feudális termelés alapja a telek (a földbirtok) és a telken élő jobbágy. Ezek a telkek - mint egységek- méretükben néha még falvanként is változhattak. A jobbágyok nem egész, hanem negyed, fél, vagy háromnegyed telken gazdálkodtak. Hegyfalura a negyedtelkes adózás volt jellemző (ezt az adót az 1420-as éveket megelőzőleg teleknagyságtól függetlenül, kapunként szedték).
A feudális termelési felfogás szerint a föld a földesúr tulajdona volt, amit a jobbágy használ oly módon, hogy a földjáradékon, ajándékon, adókon kívül családját is eltarthassa. Ezen felül munkával is (gyalog, vagy jószággal végzett) szolgálta urát - és természetes az egyházat. Megállapítható, hogy Hegyfalu községben 1519-re a negyedtelkes háztartások váltak általánossá.
1519-ben 37 lakott, 1/4-es és 13 lakatlan 1/4-es telekről van feljegyzésünk. Az összesen 50 telekből 23 nem adózó - ebből következtethetünk arra a tényre, hogy ezek újonnan alakult családok tulajdonában lehettek.

Üzleti ajánlat:

Cégnév: Hegyfalu Polgármesteri Hivatal
Székhely: 9631 Hegyfalu, Kossuth u. 86.
Levelezési cím: 9631 Hegyfalu, Kossuth u. 86.
Telefon:
mobil: 95/340-001
Weboldal:
Email:

Minden jog fenntartva 2024©