Teskánd Község Önkormányzata
Teskánd Község Önkormányzata Helyi média,galéria,könyvtár,fórum,turizmus,közterület fenntartás.
Céginformáció:
Teskánd községet Zala megye megyeszékhelyétől, Zalaegerszegtől nyugatra, 5 kilométer távolságra találjuk. A megye északi részében, a Zala folyó völgyében Zalalövőtől keletre, Göcsej tájegység egyik „bejáratnál” fekszik. A községet átszeli a Szentmihályfai patak, ami a közeli Zalába torkollik.
Teskánd első írásos említése 1271-ből származik: Tuskand. A felvetések szerint talán török eredetű személynév rejlik benne. Tusquan – jelentése nyúl – kapott ’d’ képzőt. De az sincs kizárva, hogy az ugyancsak török nyelvi, "megbéklyózott" jelentésű Tusquandi személynév vált, magyarosodott formában, helységnévvé. Maga a község említése a XIII. században tűnt fel először, amikor "Erzsébet királyné a Nádasd nemzetségbeli Itemér fia Imre comesnek adja Töskánd és Dobron birtokokat, amelyeket királynéi jogon bírt..."(Holub).
1478-ban egy bírósági ügy zajlik a következőképpen..."panaszt emelt Darabos László, hogy kb. két éve kávásiak az ő teskándi rétjük egy részét, mely az egerszegi nagy út mellett feküdt, elfoglalták és a kerítést lerombolták." 1690-ben egy úrbéri összeírás így említi:" 1753-ból kelt az a veszprémi Püspöki Levéltárban őrzött irat, miszerint a teskándiak nem akartak a boncodföldi plébániához tartozni, hivatkoztak arra, hogy mindig is Egerszeghez tartoztak, és a templom építésében szorgalmasan részt vettek. A püspök azonban a kérést elutasította és Teskándot a boncodföldi plébániához csatolta. 1768-ban 38 háza és 194 lakója, fa haranglába volt a községnek. Egy 1828-as összeírásban – az urbárium szerint – harmadosztályú falu, leginkább rozsot termelnek, kölest és zabot a rosszabb földeken.
Üzleti ajánlat:
Minden jog fenntartva 2024©