KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Céginformáció:
Kisújszállás a nagykun "szállások" egyike, õsi kun település. Állandó települések a középkor óta vannak itt, hat Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi harminc évben. Az 1243-46 között betelepült kunok - a mai lakosok õsei - ezekre a helyekre építették szállásaikat. Kisújszállás területe 4-5000 éve lakott hely. Több szállásból álló birtoktest részeként elõször 1395-ben Kisszállás néven, majd 1470-ben már a mai elnevezésével találkozhatunk egy királyi oklevélben. 1557-ben körülbelül 120-an laktak e tájon. A török hadjáratok idején többször elnéptelenedett. A bujdosó lakosságot Rákóczi fejedelem rakamazi birtokára menekítették. Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldték el jóváhagyásra Orczy fõkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülõ parasztoknak kétévi adómentességet biztosítottak. 1720-ban 300 lélek élt itt.
A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745-ös redemptió (megváltás) hozta meg. 1806-ban I. Ferenc királytól a település mezõvárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlõdésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézmûvescéhek. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szereztek. E mesterség folytatója, ma élõ utóda a Takács dinasztia. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szûr, amelyeket a pásztoremberek viseltek.
Az 1848-as forradalom és szabadságharcban jelentõs szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésezõ országgyûlés tagja volt.
1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlõdõ várost.
Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez idõponttól, viszont rendezett tanácsú lett, lakosainak száma: 10.000 fõ.
Üzleti ajánlat:
Minden jog fenntartva 2024©