Megyaszó Polgármesteri Hivatal
Megyaszó Polgármesteri Hivatal
Céginformáció:
Megyaszó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szerencs város vonzáskörzetében, Szerencstől Észak-nyugatra (Alsó-Zemplénben) Miskolc város megyeszékhelytől Észak-keletre, közúton 29 km-re fekszik. Szerencstől 13 km-re van. Megyaszó község a Harangod Vidék központja. Természet földrajzilag a táj Zempléni hegység Nyugat felé elhúzódó dombságainak egyik völgyében fekszik.
A harangodi lapály Magyarország egyik legdúsabb termő zsíros fekete földje. Éghajlata hűvösnek mondható, mivel a Hernád Völgyéhez tartozik. A terület már az emberiség őskorában is lakott hely volt. Innen származó leleteket még British Museumban is őriznek. I. István idejében már temploma is állt a településnek. A település határában az ásatások során ősrégi agyagcsuporra bukkantak, aranygyűrűt is találtak, melyről feltételezik, hogy a bronzkorból való. Honfoglalás idején szláv népek élhettek itt, valószínűsíthető, hogy a hunok és az avarok maradékai is itt voltak és szlávokkal elkeveredtek. A nyelvtudomány a község nevét a mély és a völgy szavak összetételéből származtatja. A község nevére utaló másik megállapítás, hogy a Pannon-tenger maradványként erdő borította, melyet medvék laktak, és a medvék hangjából örökölte a „medveszó” elnevezést. Megyaszó címerállata a medve. A falu északi részén áll a Baksi halom, mely egy népvándorlás kori sírhely. A község határának legnevezetesebb része a híres Csákó bánya, amelyben ma már fejtés nem folyik. A nevét a hely alakjáról kapta. A Csákó bánya leghíresebb képződményei a megkövesedett fák, a faopálok. Az opál igen elterjedt ásvány hazánkban. Megyaszó melletti lelőhely védetté nyilvánítását az üzleti célú gyűjtés megakadályozása tette szükségessé.
Megyaszót 1656-ban a törökök elpusztították. Bocskai idejében számottevő hely volt a település, ugyanis hajdúkat telepítettek ide. 1713-ban földrengés pusztította, 1750-ben tűzvész martaléka lett, majd ismét talpra állt.
Üzleti ajánlat:
Minden jog fenntartva 2024©