Kápolnásnyék Polgármesteri Hivatal
Kápolnásnyék Polgármesteri Hivatal Galéria,könyvtár,fórum,turizmus,közterület fenntartás.
Céginformáció:
Az ember, megtelepedésére alkalmas helyet, mindig a tó, erdõk, dombok közelségében keres!
Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el, mondhatjuk, hogy Budapest felõl a Velencei-tó kapuja. A mai területén már a késõ bronzkortól kezdve laktak emberek. A késõbbi századok során a magyarországra jellemzõ népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900-as éves eleje körüli idõkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínû, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig. Szent Gellért halála elõtt, a legendák szerint utoljára a nyéki kápolnában misézett, 1046. szeptember 23-án. Ezt a legendát többen is feldolgozták, többek közt Eötvös Károly is, s az "Utazás a Balaton körül" címû könyvében mondja el a "nyéki lány" dalolását, mely akkor történt, mikor még a nadapi és verebi erdõk, nyékig értek.
III. Béla királyunk 1193-as oklevélben, a fehérvári kereszteseknek adományoz egy ekényi szántóföldet Gnec (Nyék) területén, s itt említik elsõ ízben a község nevét. A törökdúlás idején elpusztultak és elmenekültek a falu lakói, majd az 1720-as évektõl kezdtek ismét betelepülni, visszatelepülni. A község lakói fõleg a köznemesek és az õket kiszolgáló cselédek, mezõgazdasági munkások voltak. 1800. december 1.-én itt született a Szózat halhatatlan költõje Vörösmarty Mihály, s 11 éves koráig itt Nyéken élt és tanult. A község a mai arculatát az 1900-as évek elején alakították ki. Az akkor itt élõ emberek a helyi nemesek napszámosai, valamint azok voltak, akik Fehérváron és Budapesten dolgoztak. A század harmincas éveiben Kápolnásnyék, a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elõ, amely a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülése miatt, mint kereskedelmi, szolgáltató háttérbázis alakult ki. Módosabb kereskedõk, iparosok és vállalkozók telepedtek le a faluban és nyitották meg üzleteiket, indították kisebb vállalkozásaikat. Ebben az idõszakban fejlõdött ki a község infrastruktúrája is, telefonközpont, csendõrõrs, körzeti orvosi rendszer, vasútállomás, malom, stb. A II. Világháború a község és a lakosság vagyonában mérhetetlen károkat okozott, amely hosszú idõre a község fejlõdését visszavetette.
Az 1989-es rendszerváltást követõen Kápolnásnyék ismét önálló község lett. 1990-tõl létrejött Kápolnásnyék Önkormányzata, felállították a Polgármesteri Hivatalt, önálló Körjegyzõség jött létre és beindult az önálló hivatali szervezet, ami a helyi ügyintézéseket tette lehetõvé. A község önállóan üzemelteti a helyi általános iskolából középiskolává nõtt iskolát, amely több, mint 600 tanulót oktat. Középiskolai területen több fakultáció is mûködik, amely egy bizonyos területeken magasabban képzett diákokat bocsát ki (idegenforgalmi, vállalkozói, stb. fakultációk). A község mûködteti a kötelezõ feladatvállalás keretén belül a négycsoportos óvodát, valamint az idõsek segítésére a Házi Szociális Gondozó Szolgálatot. Az új önkormányzati idõszak egyik fontos feladatának tekintette a testület, hogy a meglévõ és helyben mûködõ vállalatok, vállalkozások, üzemek mellett, új vállalatok is kapjanak helyet a vasútállomással, autópálya csatlakozási lehetõséggel bíró községben és itt telepedjenek le.
A jó adottságokat próbálja a község vezetése kihasználni, s ide csábítani olyan vállalkozásokat, vállalatokat, amelyek az ország vérkeringésében, a jól megközelíthetõ, s nem utolsó sorban a vállalkozásbarát helyeket keresik. A község jelenét és jövõjét, a mezõgazdaság mellett egyre jobban meghatározza az idegenforgalom. Kápolnásnyék ismét a Velencei-tó kereskedelmi és szolgáltató háttértelepülésévé vált. Számtalan üzlet, szolgáltató áll az ide érkezõk rendelkezésére. Sokan csinosították, komfortosították portájukat, lakásukat, s egyre többen fogadnak szállóvendégeket, azaz bekapcsolódnak a Velencei-tavi idegenforgalomba. Az önkormányzat is az idegenforgalomba való aktívabb bekapcsolódásban látja a jövõ útját, s a környezetbarát vállalkozások letelepítésében.
A község nagy szülöttjének, Vörösmarty Mihálynak emlékét méltón ápolja a falu közössége. Minden évben megrendezésre kerül az iskola szervezésében a Névadónk Hava rendezvénysorozat, ahol a környék, a megye tanulóinak legjobbjai mérik össze tudásukat, erejüket, a különféle versenyeken, sporteseményeken. Megrendezi a község a Vörösmarty Versmondó versenyt is, amelyre mindig szép számmal jelentkeznek a határon túli magyarság képviselõi is.
2000-ben a költõ 200. születési évfordulóját méltó képen megünnepelte a falu. Vörösmarty Mihálynak szobrot állítottak 2000. szeptember 29-én, a község róla elnevezett központi terén. A Vörösmarty Emlékmúzeum felújítását szorgalmazta Kápolnásnyék Önkormányzata is. A költõ gyermekkori lakóházában, a volt ispánlakban, egy új kiállítás mutatja be a Szózat költõjének életútját, s munkásságát. A községben egy Helytörténeti Kiállítás, bemutatja a falu történetét, s ugyancsak itt látható a Velencei-tóval kapcsolatos kiállítási rész, amely betekintést nyújt a tó élõvilágába, halászhagyományaiba. Az udvaron egy épületben látható a kovácsmúzeum, amelyben nyaranta alkalmanként kovácsbemutatót is tartanak. Kápolnásnyéken, a Fõ utcán egy kiállítás keretében, nyáron lehet megtekinteni az ásványvilág csodálatos példányait, darabjait. Ugyanez a kiállítás ad bemutatást a Velencei-hegység bányászati múltjáról, eszközeirõl, ásványairól, valamint Magyarország õskövületei, õsmaradványai láthatók még. Az ideérkezõknek is bizonyára megtetszik a falu szépülõ központja, a Polgármesteri hivatal elõtti park, a HK Szupermarket, de a még meglévõ régebbi településrészek is sok érdekes látnivalót tartogatnak.
Kápolnásnyék község szeretettel várja a községbe és a Velencei-tó mellé érkezõket, akár a pihenésre, akár a kereskedelmünket vagy szolgáltatásainkat veszik igénybe. Látogassanak el a községünkbe, megéri!
Üzleti ajánlat:
Kérjük, hogy e történelmi múltban és irodalmi hagyományokban gazdag település oldalait tekintse meg, és szeretettel várjuk településünkön, mint vendéget is.
A Velencei-tó kapujának számító község több évezrede lakott. Éltek itt a késõ bronzkori lakosok, majd jelentõs volt a kelták közössége, s ne feledkezzünk meg a római korszak településen áthaladó hadiútjáról s népérõl. Nyék törzsének szórványa az Árpád kortól élt itt, leszármazottaik a középkorig alkották Nyék és a hozzá tartozó Pettend településrész lakosságát. Sajnos a törökök a mi falunkat is elpusztították, és csak az 1710-es évek elejétõl lakott ismét a település. A XIX. századra jelentõs fejlõdést tapasztalhatunk a népesség és a gazdaság terén. Az 1900-as évek elsõ harmadában Kápolnás-Nyék a járás egyik leggazdagabb községévé fejlõdött. A XX. században a Velencei-tó idegenforgalmát elõsegítõ kereskedelmi és szolgáltató településsé vált, amely funkcióját napjainkban is tartja és erõsíti.
Az egyik legnagyobb irodalmi személyiség, Vörösmarty Mihály községünk szülötte, s halála elõtt is ide vonult vissza. Emlékét és a hozzá kapcsolódó hagyományokat méltóan ápoljuk, és büszkék vagyunk nagy költõnkre.
Kedves látogató nézze meg lapjainkat, amelyek meggyõzik arról, hogy településünk szép múlttal, hagyományokkal rendelkezik. A jövõnk alakításában szívesen fogadjuk az Ön észrevételeit is.
Minden jog fenntartva 2024©