Nyírtét Község Polgármesteri Hivatal
Nyírtét Község Polgármesteri Hivatal könyvtár,teleház,sportélet,közterület fenntartás,motoros klub, nyírtét hivatal, nyírtét önkormányzata, hivatali ügyintézés, adóügyek, pénzügyek, településfejlesztés
Céginformáció:
Nyírtét a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-es fõútról Székelynél leágazó alsórendû úton közelíthetõ meg, vagy a 41-es fõútról Apagy felõl. A legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Vásárosnaményi útvonalon, Apagy. Autóbusszal Nyíregyházáról Oros-Napkor-Apagy útvonalon jól megközelíthetõ.
A település határában folyik a Máriapócsi-fõfolyás. Erdõinek több mint felét akácosok alkotják. Kisebb területet fednek a fenyõk, nemes nyárak, helyenként tölggyel is találkozhatunk. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemzõ, azonban megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja humuszon homok, valamint réti talajok.
Lakónépessége 1172 fõ, ami 1990 óta lényegében nem változott. A településrõl kevesen költöznek el és még kevesebben költöznek be, a különbséget azonban természetes szaporodás kiegyenlíti. A népesedési folyamatok következtében a gyermekkorúak népességen belüli aránya kissé kedvezõbb (magasabb) az átlagosnál. Településünkön számottevõ nemzeti-etnikai kisebbség nem él.
Üzleti ajánlat:
könyvtár,teleház,sportélet,közterület fenntartás,motoros klub
Nyírtét neve a török eredetû "tityit" méltóságnév személynévi alakjából származik. A község 1271-ben tûnt fel mint üres és lakóitól elhagyott föld, melyet V. István király a Balog-Semjén nembeli Ubul fia Mihálynak adományozott. Az oklevél szerint a birtokot már Ubul megkapta II. Endre királytól.
IV. László halála után idegenek szállták meg, s csak Ottó király adta vissza a Balog-Semjéneknek 1307-ben. Az 1325. évi nagy osztozáskor Tét fele a nemzetség Egyed ágának jutott.
A községre biztos adatunk csak 1437-bõl van, amikor az egri káptalan többek között Theth birtokába iktatta Ujfalvi Lukácsot. Az oklevél tartalmazza Tét körülhatárolását, s közben említ határneveket is, amelyek közül néhány ma is él: Apathtona, Kurespatak, Fyad. A XIV. század elején a Fiad nevû település tûnt fel Tét és Székely között, mely beolvadt Nyírtét határába.
A XV-XVI. században a Téthy család a birtokos. A XVI. század közepén a közeli Petrirõl nevét szerzõ Ders családnak is volt része benne.
Az 1600-as években mint az ecsedi uradalomhoz tartozó Báthory birtok szerepelt a község neve
Az 1930-as összeírás szerint a község akkori lélekszáma l.l46 fõ - hasonló a maihoz -, s lakóházainak száma 168. Egy elemi népiskola mûködött a faluban. Az I. világháborúban itteni áldozatainak száma 11.
1985-tõl Nyíregyháza városkörnyékének községe, közös községi tanácshoz tartozott, tanácsának székhelye Apagy volt. 1990-tõl önálló. Az 1995-ös közigazgatási rangja szerint önálló község.
Címerünkrõl...
Nyírtét címere a község múltjára és a településre jellemzõ mezõgazdasági tevékenységre utal . A címer pajzson fõ figuraként Nyírtét község úrasztali kelyhének rajza látható, utalva a község létezésének több évszázados múltjára. A pajzsot körülvevõ palást tetejét az évszázadokra visszamenõleg a község jelképeként nyilvántartott ötágú korona díszíti melybõl az oltalmazó és gondoskodó állam jelképeként az oroszlán emelkedik ki.
Ezek a jelképek azt fejezik ki, hogy a község önálló egységként tagolódik be a nemzet egészébe. Feladatuk, hogy a múlt felidézésével serkentsenek a szülõföld megbecsülésére, növeljék az összetartozás tudatát, s megsokszorozzák a település felvirágoztatása érdekében kifejtett erõfeszítéseket.
Minden jog fenntartva 2024©