Ófehértó Község Polgármesteri Hivatala
Ófehértó Község Polgármesteri Hivatala könyvtár,arhívum,történelem,pihenés,közterület
Céginformáció:
Neve történeti eredetû - mint az már említésre került -, a falut övezõ két szikestóról nyerte. Árpádkori település, mely azzal bizonyítható, hogy 1137-ben népes lakosságszámmal bírt, hiszen ebben az évben templomot is építettek. Írásos említés található a községrõl a -Váradi regesztrumban- (1220).
Az elsõ pontos és hiteles adat az 1326-ban keletkezett oklevélben található, melyben Károly Róbert (I.Károly) a Gut Keled nb. Báthori Berecknek és fiainak adományozta a Fejértó nevû birtokot, amelyet Gotthárd fiaitól (Pál és János) valamint Gotthárd testvérétõl (Lászlótól) kobzott el. Az oklevélben fel vannak tüntetve a falu határai: Petri, Levelek, Bakta, Besenyõd, Laskod, Pócs. Ekkor már temploma is van Szent Margit tiszteletére alapítva.
Ettõl kezdve összekapcsolódik a sorsa a Báthori családdal. 1418-ban a Báthori család Szaniszlófi ágának birtoka volt, s a falu nagy részét meg is õrizték. A Báthori-Szaniszlófi ág utolsó férfi tagja, Zsigmond 1592-ben még élt, utódai pereltek hagyatékáért, amely az ecsedi és somlyai ágon egyaránt utolsó férfi, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem birtokába jutott.
Másik részét a közeli Vaján birtokos Vay és egy távolabbi birtokos Károlyi család tartotta a kezében, egy 1554-ben kelt perbõl ítélve.
A Báthori-Szaniszlófi ágba benõsült Lónyay István majd ennek fia Zsigmond és egy korábbi, XVI.sz.-i házasság révén a Kállay család is bírt bizonyos részeket. Lónyay Zsigmond 1592-ben a határon gátat és rá vízimalmot építtetett.
A XVI. század második felében elég jelentékeny falu lehetett. 1549-ben 27 portát, 4 bírót, 25 jobbágyot, és két szolgát írtak össze adó alá, de 61 adófizetõ személy élt itt.
Üzleti ajánlat:
könyvtár,arhívum,történelem,pihenés,közterület
Minden jog fenntartva 2024©