Tiszavasvári Város Önkormányzat
Tiszavasvári Város Önkormányzat városi televízió, könyvtár, turizmus, közterület fenntartás, hírarchívum
Céginformáció:
A mai Tiszavasvári két település összeolvadásával jött létre. A két község Büd és Szentmihály 1941-ben Büdszentmihály néven egyesült. A ma használatos Tiszavasvári nevet 1952 óta viseli.
A Büd elnevezés török eredetû, honfoglaláskori. A tatárjárás idején elpusztult, majd késõbb újra települt falu a XVI. század végén ismét lakatlan jó félszáz évig, majd örmény kereskedõk (Dogály János és Konstantin) görög katolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítik be. Ez idõben a Taktaközbõl református magyarok is jöttek ide.
Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Büd határában önálló települést hozott létre és büdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település, közel félezer ember élt itt. A XVII. század elsõ harmadában az új birtokos - Lónyay-család - hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén elõjogokat kaptak. A XVII. század második felében lakatlan, majd 1700 körül ismét hajdúk élnek itt, akik szerzõdéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezõvárosi jogállást 1848-ig megõrizte a település. 1771-tõl 1945-ig Dessewffy-birtok.
Büd és Szentmihály, Tiszabüd és Büdszentmihály - voltak a történelem során az egymással szomszédos települések nevei, mígnem 1952 óta Tiszavasvári az egyesült községek, illetve a mai város neve. A két szomszédos község (ekkor már Büdszentmihály és Tiszabüd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenõmentes. Elõször 1941-ben egyesültek Büdszentmihály néven, de a tiszabüdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is átmenetileg négy évre visszanyerni a függetlenségüket, de 1950-ben újra Büdszentmihály néven hozták egybe a két községet. Tiszabüd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-tõl: Tiszavasvári.
Üzleti ajánlat:
városi televízió, könyvtár, turizmus, közterület fenntartás, hírarchívum
A török dúlások, a kuruc felkelések Bocskai, Bethlen Gábor, majd Rákóczi oldalán vívott szabadságharcok keményen megedzették az itt élõ népet, mely két pogány közt (törökök és császárok) õrlõdve, de az önálló Erdély erkölcsi és katonai erejével a háta mögött meg-megújuló erõvel igyekezett szerzett jogait, hajdú kiváltságait védelmezni. Bûd és Szentmihály földmûves népe nagyszámban állott honvédnak, az 1848-49-es szabadságharc idején. Vasvári Pál (Bûd szülötte) neve összefonódik a forradalmat elõkészítõ Márciusi Ifjak mozgalmával és a szabadságharc hõsies küzdelmeivel. Megtorlás, árvizek, kolera, földínség, világégés- gyászos címszavak a múlt század közepétõl a XX. század közepéig ívelõ korszakból. A nincstelenség, a látástól vakulásig tartó mezei munka tették küzdelmessé a hétköznapokat a történelem csendesebb évtizedeiben is.
Minden jog fenntartva 2024©