Báta Polgármesteri Hivatala
Báta Polgármesteri Hivatala Civil szervezetek,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,galéria,turizmus.
Céginformáció:
Báta középkori eredetû falu, de már az õskorban, Krisztus születése elõtt több évezreddel lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedõ Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentõségû itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska.
A kelták függetlenségének Kr.e. 11-ben a rómaiak vetett véget. A Duna vonalán haladt a várakat és õrtornyokat összekötõ római hadi út, melynek egy mérföldköve Báta határában került elõ számos egyéb római korból származó pénzérmével, római kori téglákkal, edénytöredékekkel valamint feltehetõen a rómaiak által betelepített szarmaták egyiptomi kultusz szobrocskáival usebtikkel együtt.
A honfoglalás után környékünk nagyfejedelmi törzs szállásterülete, késõbb királyi birtok volt. A honfoglaló magyarokat kísérõ török nyelvû nomád nép - besenyõk - telepedtek meg itt.
A település neve nagy valószínûséggel víznévbõl ered. A báta a maga’ mocsár, sár’ jelentésével nem más , mint török megfelelõje a magyar Sár, Sárvíz elnevezésnek, azaz a Fejér-Tolna megyei Sár vagy Sárvíz alsó folyását a körülötte megszállt török népek a magyar névvel rokon értelmû Bata néven hívták. Báta elsõ írásos említése Bátatõ alakban a Pécsváradi apátság 1015. évi hamis privilégium levelében szerepel. A kis halászfalu helye nagyon pontosan meghatározható, hiszen a neve alapján a Báta folyó azaz a Sárvíz tövében, torkolatában fekszik.
A történeti hagyomány úgy tartja, hogy a környéken élõ félpogány besenyõk megtérítésére alapította Szent László király 1093-ban a bátai apátságot. Az apátság a Dunántúli-dombság Duna medencére nézõ utolsó nyúlványának egy kiemelkedõ pontjára épült. A középkorban alatt kanyarodott a Sárvíz és nem messze innét torkollott a Dunába. Az apátság a Sárvíz torkolatában, mint ilyen a Sárköz természetes fókuszában feküdt. Emellett a volt római hadiút, késõbb az Eszék-Budai országút is érintette. Jelentõségét még az is fokozta, hogy az õskor óta az erdélyi só szállítására használt Káliz út itt érte el a Dunát, majd a bátai réven átkelve a Sárvízen szállították tovább a Dunántúl belsejébe. Szent Margit tiszteletére 13. században plébánia templomot emelnek Báta alsó részén a kikötõvel szemben. A falu a 14. század végén kerül a pécsváradi apátság tulajdonából a bátai apátság tulajdonába, s ekkortól viseli Bátatõ helyett a Báta nevet.
Üzleti ajánlat:
Civil szervezetek,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,galéria,turizmus
A Szent Vér Templom büszke tornya messzirõl köszönti a hazaérkezõt és az ide látogatót.
Falunkat és környékét Féja Géza író "Tündérkertnek” nevezte. "Van itt minden: folyó, patak, sík föld, domb, hegy, sziget, erdõ és vízi erdõ, melegvizû ártézi forrás, a természet nagyon kedvelhette ezt a tájat, pazarul szórta kincseit. Az erdõ teli gyöngyvirággal, a hegy szõlõvel, gyümölcsösökkel, védett hajlatainak a bora vetekszik a Villányival, Szekszárdival.”
Igen ez a Tolna megye déli csücskében meghúzódó sárközi település nem is kaphatott volna ennél ékesebb jellemzést. Itt Baranya és Bács-Kiskun megye közvetlen szomszédságában a Dunántúli-dombság valamint a Duna és ágainak ölelésében bújik meg a mi kis otthonunk. Egykor itt ömlött a Dunába a Sárköz meghatározó folyója a Sárvíz. Sík területe árterület volt a Duna szabályozásáig. A gyakori árvizek sok kárt okoztak a termésben, állatállományban és a lakóházakat is fenyegették, ezt a veszélyt a Duna szabályozásával, védgátrendszer építésével igyekeztek kivédeni. A mederszabályozása során megásták a Sió-Sárvíz csatornát, ezzel a Sárvíz hûtlen lett a falunkhoz és a Sárközhöz. Az itt élõk életmódja gyökeresen megváltozott a halászatot, ártéri gazdálkodást, hajóvontatást felváltotta a földmûvelés. Nem csak a "hegy” a víz, hanem az erdõ is meghatározó eleme életünknek, ugyanis a Duna- Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci erdõ itt húzódik a falu mellett. A Duna árterületében lévõ híres rezervátum vadállományban gazdag, védett állata a réti sas és a fekete gólya
Az utcák, a házak rendjét nem a mértan határozta meg, hanem a természet. Úgy épültek, ahogy a természet engedte. Réges-régen arról volt híres a falu többek között, hogy csak egy utcája van - melyik utcában lakik a bíró - kérdezték az idegenek, ha ugratni akarták az atyafiakat. Ma már más képet mutat az 1956-os árvizet követõen kiépített utcáival.
Báta több mint 900 éves múltjában tükrözõdik nemzetünk egész történelme. Lakói mindvégig megõrizték magyarságukat és többségében katolikus hitüket akkor is, amikor a környékre más nemzetiségû telepesek érkeztek, a "Sárköz" magyarsága pedig a reformációhoz csatlakozott.
Sárköz a magyar népi kultúra egyik leggazdagabb központja. Báta többségében katolikus lakosságával sajátos helyet foglal el a reformátusok lakta Sárközben. A vallási különbözõségbõl eredõ eltérõ életmóddal, népszokásokkal, népviselettel. Báta lakói mindig híven ápolták hagyományaikat. Néptánccsoportjai szinte az egész világot bejárták megismertetve a bátai dalokat, táncokat, népviseletet. A falu református lakói révén az általánosan ismert sárközi díszítõmûvészet minden ágát ismerték és gyakorolták. Azonban csak a bátai katolikusok körében volt szokás a viaszos tojásírás, ami innét terjedt el a többi sárközi településen is. Ezért is mondhatjuk Bátát a "sárközi hímes tojás bölcsõjének”. Ugyancsak a katolikus lakosság körében volt szokás a "tûcsipke” vagy ”varrott csipke” készítés, valamint a szálhúzásos fehérhímzés is. A szõttesek sajátos jellegét nem a takácsok mintakönyvébõl való - egyébként a Sárközben is elõforduló szedett takácsrózsa vagy csillag és madaras minták adták - hanem az egyszerû ripsz piros csíkjainak finom feltagolása, a felület ritmikus felosztása egyszerû motívumokkal.
A népi kultúra õrzésérõl, életben tartásáról a Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány gondoskodik. Messze földön híres a Sárköz Hagyományõrzõ Egyesület, mely a népdal, néptánc hagyományt ápolja és mutatja be. A sárközi fazekas hagyományok meghonosítására létre jött a Fazekas Alapítvány. Természeti értékeink bemutatása érdekében pedig a Bátáért Egyesület munkálkodik a Fekete Gólya Ház létrehozásával.
A településen élõk vendégszeretetét élvezheti az ide látogató az évente ismétlõdõ hangulatos rendezvényeken: Hímestojás Fesztiválon, Csóka Napon, Keszeg Fesztiválon, Sárközi Lakodalomban. Czencz János festõmûvész emlékháza, a Tájház helytörténeti néprajzi gyûjteménye, a Halászház, a Szekszárdi Borút állomása, a Fazekas Ház valamint több vendégház és hangulatos pincesor várja a látogatókat, pihenni vágyókat.
Egy idõs ember monda a következõt: "én nem hagyom el Bátát, hiszen útjai porában ott van apám pora”.
Minden jog fenntartva 2024©