Zomba Község Önkormányzata
Zomba Község Önkormányzata Könyvtár,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A község monográfiájának hiányában, a meglévõ írásos emlékek tükrében...
Zomba már az ókorban is lakott volt. A Római Birodalom idejébõl maradt ránk az a bronzszobor, amely a zombai Szárnyas Géniusz néven ismert és a Néprajzi Múzeumban található. A római idõben Zombának római kolóniának kellett lennie, a mellette fekvõ Ódány helységgel együtt, "saját szememmel láttam a mai temetõben elõkerült hamvvedret" írja Maronics Mihály plébános az 1770-es években.
Néhány éve a régészek egy avarkorból származó település nyomaira bukkantak a község határában. Valószínûleg a honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, ugyanis a környék településeinek nevei Árpád törzsét idézik.A településre vonatkozó elsõ írásos emlékek szerint Szent István 1015-ben a pécsváradi apátságnak 41 helységet adományozott, ezek közül a harmadiknak szerepel Zumba(Zomba régi neve).
A korai középkorra vonatkozóan a településre vonatkozó írásos emlékek nincsenek, de valószínûleg lakott hely volt, ugyanis a szomszédos Ódány már templomos helységként szerepel a pápai tized összeírásban.
A török megszállás elnéptelenítette a vidéket. A török defterek szerint az 1580-as években Zombának 11 adózója van. 1603-ban azonban a törökök Simontornya környékén telelnek, melynek következtében Tolna megye helységeinek nagy része, köztük Zomba és környéke, elpusztul.
Ezután 1704-ig rácok lakják a vidéket. A török kiûzése után a település a császári kincstár birtokába került. A kincstártól Zombát és további 5 települést Dõry László a magyar királyi kancellária Bécsben mûködõ hírvivõje kapta adományba 40.000 váltóforint megfizetése ellenében.
Az 1728-as összeírás szerint 1725-ben települt újra Zomba. A kutatások szerint a Felsõrábaközbõl és Gyõr megyébõl érkeztek lakosai. Ezekben az évtizedekben Dõry László a szinte lakatlan vidék betelepítésére német telepeseket is hozatott, úgy 1741-ben a községet 69 család lakja, közötte 15 német család. 1732-ben Dõry László özvegye, második házasságában Andor Józsefné(innen ered az Andor-puszta elnevezés) szerzõdést köt a jobbágyokkal az akkori hûbérszolgáltatások teljesítése tárgyban. Átengedi a jobbágyoknak az egész zombai határt, megállapítást nyert a jobbágyok és zsellérek szolgáltatásainak mértéke, a szabad költözködés feltételei.
Az elsõ telepesek között nagy számban voltak evangélikusok, akiknek már 1728-ban saját imaházuk volt, és a sárszentlõrinci lelkész tartott számukra istentiszteletet.
Az ellenreformáció folyamányaként a katolikus földesúr Dõry Ádám elvette imaházukat, megtiltotta a szentbeszédek tartását, valamint a hétköznapi könyörgéseket. A hûbérszolgáltatások terén is elõnyben részesítette a katolikusokat
.Az elégedetlen zombaiak - 1744. április 20-a táján - 29 család megtudva, hogy báró Harruckern J. György Békés megyei földbirtokos terjedelmes és lakatlan birtokaira jobbágyokat keres tudós és jámbor Dénes Sándor iskolamester vezetésével vándorútra indult, bérbe vették az orosházai pusztát és felépítették Orosházát. Orosházán még ma is megvan a harang, amit az odaköltözött zombaiak magukkal vittek.
A Zombán maradt magyar és németajkú lakosság szorgalmas munkával egyre jobb anyagi körülmények közé került, a termékeny lösztalajon virágzó mezõgazdasági kultúrát teremtettek, a Szekszárd vidéki szõlõkultúrának és élenjáró mûvelõi voltak.
A XIX. században a község Tolna Vármegye jelentõs települései közé tartozik, melynek eredményeként 1861-ben a megye 13-ik településeként megkapta a gyógyszertár fenntartásának jogosítványát.
A község elsõ gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás gyógyszerész. Emlékét a helyi gyógyszertárban emléktábla õrzi.
A XX. század elsõ felében Zomba közigazgatásilag a Bonyhádi járás elsõsorban mezõgazdasági jellegû települése. A jó természeti adottságoknak köszönhetõen a község gazdái élenjárnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Állatvásárai jelentõsek, önálló téglagyára, malma, sajtgyára mûködik. Földmûvelõ gazdái a megyében elõször használnak gazdálkodásukhoz mûtrágyát.
A II. világháborút közvetlenül megelõzõen a községben 229 magyar és 238 németajkú család lakott összesen 2040 fõ.A háborút követõen a német lakosság közül 172 család kitelepítésre került, helyébe székelyek (158 család 586 fõvel) és felvidékiek (44 család 138 fõvel) települtek be. A községben 66 német család (162 fõ) maradt.
Jelenleg a községnek 2500 lakosa van, õsmagyar, székely, felvidéki és német népcsoportok lakják - teljes megbékélésben.
Üzleti ajánlat:
Könyvtár,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Örömmel és nagy szeretettel üdvözlök minden érdeklõdõt Zomba honlapján, melyen keresztül betekintést nyerhetnek múltunk és jelenünk életébe.
Településünk történeti leírásából kitûnik, hogy Zomba már az ókorban is lakott település volt. A változatos és viharos történelmi múltunk meghatározója mai életünknek. A négy népcsoportot összefogó település gazdasági, intézményi és közéleti területen is meghatározó szûkebb környezetünkben.
A Dunántúli-dombság nyújtotta látvány mellett az itt folyó aktív élet vonzó lehet a hagyományõrzést, lovassportot, vadászatot, horgászatot és nem utolsósorban a jó borokat kedvelõk számára.
A menüsorok segítségével mindezekbõl ízelítõt kaphatnak.
Bízom benne, hogy kellõképpen felkeltve érdeklõdésüket, utazásaik során nem kerülik el településünket!
Minden jog fenntartva 2024©