Devecser Város Polgármesteri Hivatala
Devecser Város Polgármesteri Hivatala könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
Céginformáció:
A mai Devecser község határában a középkorban legalább öt kis falu: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony terült el. Ezek minden valószínûség szerint a XII-XIII. század fordulóján alakultak ki, és a Pécz nemzetségbõl származó nemesi családok birtokolták.
Miután Devecser régi magyar személynév volt, elképzelhetõ, hogy a Pécz nemzetség egyik családjának egy hajdani õse után nevezték el ezt a kis települést. Késõbb megfordult a helyzet, s a faluról nevezte el magát a birtokló család. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi elõször a falu nevét, mint családnevet ("Devecseri"= "de Dewecher"). IV. (Kun) László Árpád-házi magyar király Devecseri Eymich fiának, Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.
Késõbb a nemzetségi õsbirtok (Devecser) mellé rövidesen számos más adománybirtokot kapott Apor országbírótól, a Devecser és Pápa közti térségben.
Üzleti ajánlat:
Devecser a Dunántúl egyik legõsibb kultúrterületén létrejött település a Somló hegy tõszomszédságában, meghatározó jelentõségû közutak – 8.sz fõútvonal, a Sümeg-Veszprém és Gyõr-Balaton- találkozásánál, a Budapest- Szombathely mentén található.
Határában jelentõs régészeti leletekre bukkantak, melyek igazolják, hogy az õskorban és az ókorban is lakott terület volt.
Devecser a Somlókörnyék legjelentõsebb települése a magyar középkorban alakult. Devecser régi magyar személynév volt, a Pécz nemzetség egyik családjának egy hajdani õse után nevezték el a települést.
1997-ben a Magyar Köztársaság Elnöke városi rangot adományozott a településnek.
Devecser lakossága 5300 fõ.
A település legjelentõsebb mûemlék épülete a település fõterén álló volt Esterházy várkastély. Itt kapott helyet 1986-ban a Devecseri Városi Könyvtár, mely szakemberek szerint Közép-Európa egyik legszebb könyvtára. A XVIII. Század végén a kastélytól keletre elterülõ tó vizét lecsapolták, helyén nagy kiterjedésû tájképi parkot telepítettek, ennek öreg és különleges fái még ma is megcsodálhatók a Várkert-ben. A kastélyt körülvevõ park sarkán barokk feszület áll, talpazatán a következõ felirattal : „Anno 1770 Devecser városa építette ezen keresztet” Mögötte áll Gárdonyi Géza mellszobra.
A várkastély mellett található a barokk plébániatemplom, melynek legrégibb része a félköríves szentély, ez már a 18. század elején is állott, bejáratától jobbra látható Marton László Fohász c. bronzszobra, „Történelmünk áldozatainak emlékére” felirattal, melyet a település fennállásának 700. évfordulójára készített az Önkormányzat. A templom bejáratának két oldalán dombormû emlékeztet a Devecserben 1541-ben született Szántó Arator István bibliafordító, valamint a Devecserben tanító Gárdonyi Géza munkásságára. A templom mögött áll az a 1881-ben romantikus stílusban épített iskola, itt tanított Gárdonyi Géza 1882-1884 között. Az iskola mellett találjuk a barokk plébániaházat, melyet a 18. század közepén építettek.
Alig egy percnyi autózás után eljuthatunk a várostól keletre fekvõ sokak által kedvelt horgász paradicsomhoz a Széki tóhoz. A várostól kb. 5 kilométernyire nyugatra emelkedik a Somló, az ország egyik legcsodálatosabb bazalthegye. A méltán híres somlói bor az egyik legértékesebb kincse a hegynek. Városunk 2005-ben levédette a Somló Fõvárosa címet.
Minden jog fenntartva 2024©