Veszprém MJV. Polgármesteri Hivatala
Veszprém MJV. Polgármesteri Hivatala galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
Céginformáció:
A mai Újtelep nevû városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínûleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven várost hoztak létre.
Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi kõvárainknak, már Géza korában létezett, pedig ebben az idõben inkább még csak földvárakat építettek.
A város neve a szláv eredetû Bezprem személynévbõl ered; egyes feltevések szerint Szent István király lánytestvérének, Juditnak a fiát hívták így, akit anyjával együtt elûzött apja, Vitéz Boleszláv lengyel király, és itt telepedtek le. Más feltételezések szerint egy vezérrõl, vagy pedig a vármegye elsõ ispánjáról kapta a nevét a város.
Bár a hagyomány szerint Veszprém öt „hegyre” (Várhegy, Jeruzsálemhegy, Temetõhegy, Kálvária-hegy, Benedek-hegy) épült, valószínûbb, hogy a völgyekben való megtelepedés idõben megelõzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt gyõzte le Koppány seregeit. A város az elsõ püspöki székhely az országban (1001-tõl vagy 1002-tõl), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszervezõdött vármegye. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; késõbb évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.
A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz mûveltségû Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.
A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékû ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.
A Szent István völgyhíd (Viadukt), a város jelképeA 18. századot és a 19. század elejét békés fejlõdés jellemezte. A város, fõleg gabonapiacának köszönhetõen, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2 500-ról 14 000 fõre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlõdés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szûnt meg teljesen.
Az elsõ magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetõi megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlõdésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhesipara, gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszûnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte.
A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevõ hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középsõ íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nõtt; ma már újra növekvõben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
A Polgármesteri Hivatal elõsegíti a Közgyûlés, a polgármester, alpolgármesterek, városrészi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a bizottságok, a tanácsnokok, a jegyzõ munkájának eredményességét.
A Polgármesteri Hivatal döntés-elõkészítõ, szervezõ, végrehajtó, ellenõrzõ és szolgáltató tevékenységet folytat a város lakossága érdekében.
A Közgyûlés, a polgármester, alpolgármesterek, városrészi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, a bizottságok, a tanácsnokok mûködésével összefüggõ feladatok_uj:
Minden jog fenntartva 2024©