Andornaktálya Települési Önkormányzat
Andornaktálya Települési Önkormányzat Turizmus,könyvtár,galéria,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Andornakot 1938-ban egyesítették Kistályával, ekkor kapta mai nevét. Valószínû, hogy mindkét község magját a keleti szélen húzódó - ma is látható - riolittufa dombvonulatba vágott barlanglakások és pincék alkották. Napjainkban a település hosszú fõutcája (a Rákóczi Ferenc út) köti össze a két, egykor különálló falut.
Üzleti ajánlat:
Turizmus,könyvtár,galéria,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
Andornaktálya Települési Önkormányzat és a magam nevében szeretettel köszöntöm.
Engedje meg, hogy röviden bemutassam Önnek településünket, mely Eger városától alig 500 méterre található.
Községünk a megyeszékhelyt az M3-as autópályával összekötõ 2501-es út mentén 4,5 km hosszúságban fekszik. Rendkívüli hossza két falu: Andornak és Kistálya egyesítésébõl adódik.
Az Eger-patak a falu teljes hosszában végigfolyik, mindkét oldalát a Bükk-hegység elõterébe tartozó dombság szegélyezi.
Andornak és Kistálya kialakulásában egyaránt fontos szerepet játszottak a települést keletrõl határoló riolit tufa domboldalba vágott "barlanglakások", amelyek nemcsak az 1552-ben Egert ostromló és a területet késõbb megszálló török sereg rombolásai ellen nyújtottak menedéket, de a kuruc szabadságharc pusztításainak idõszakában is védelmet biztosítottak az itt élõk számára. Mindezek ellenére, a történelem viharos évszázadaiban a területet ért folyamatos dúlások következtében mindkét falu többször is pusztává vált, így Andornak 1564-ben, míg Kistálya csak 1690 körül kezdett újra benépesülni, és lakosainak száma még 1869-ben is csupán 800-900 fõ körül mozgott.
Andornak egy részét a XVIII. század folyamán a Liptay, másik részét a Mocsáry család birtokolta, végül egy 1727-ben kettejük között létrejött szerzõdés értelmében (egészen 1945-ig) a Mocsáryak lettek kizárólagos birtokosai. Közülük került ki a település egyik legjelentõsebb földesura, az "andornaki remete"-ként ismert gróf Mocsáry Lajos, Borsod vármegye alispánja, a Függetlenségi Párt vezéregyénisége, aki a nemzetiségi érdekek egyik legelszántabb képviselõje volt a magyar országgyûlésen.
A Mocsáryak klasszicista stílusban épült kastélyát Marco Casagrande velencei szobrász dombormûvei díszítik, akinek szobordíszei az egri székesegyházban szintén megtalálhatóak. Az épületben - amely ma is Andornaktálya egyik fõ nevezetessége - jelenleg szociális intézmény mûködik.
Kistálya nevét 1382-ben említik elõször történelmi források. A falu 1430-tól egészen a XX. század közepéig a mindenkori egervári prépost és kisprépostok tulajdona, egyéni javadalom volt.
1938-ban a két falu egyesítésével jött létre Andornaktálya, amely 1950. október 22-étõl önállú tanácsú község lett az egri járásban.
Az 1990-es önkormányzati választások óta a polgármesterbõl és 9 fõ önkormányzati képviselõbõl álló testület irányítja a települést. Az azóta eltelt idõben sor került minden közmû kiépítésére.
Andornaktálya tipikus magyar település, ahol a mezõgazdaságé, azon belül is fõleg a szõlõtermesztésé a meghatározó szerep. Mivel az egri borvidékhez tartozik, így a falu határában lévõ ültetvényeken termelt szõlõ is a hagyományos egri borok (Egri Bikavér, Egri Leányka) alapanyagát adja.
A település - elhelyezkedésébõl, a megyeszékhelyhez való közelségébõl és az ingatlanok elrendezésébõl adódóan - mára már kevésbé falusias, mint inkább kertvárosias jellegû. A megyeszékhely közelsége, a kiváló közlekedési adottságok, ugyanakkor a falusi nyugalom pedig mind az itt élõknek, mind az ide látogatóknak egyaránt vonzerõt jelent.
Remélem, hogy e rövid bemutatkozással sikerült kedvet csinálnom Önnek ahhoz, hogy ha Eger városába ellátogat, településünkön áthaladva , pár perc pihenõt tartva megcsodálja a táj szépségét és felkeresse településünk nevezetességeit. Ebben és másban is eligazítást nyújtanak a következõ oldalak.
Köszönöm figyelmét és jó barangolást kívánok:
Minden jog fenntartva 2024©