Mátraszentimre Község Önkormányzata

Mátraszentimre Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.

Céginformáció:
A Felsõ-Mátra, vagy ahogyan másképpen nevezik a Nyugati-Mátra hosszú idõn át ismeretlen volt a nagyközönség számára. Az 1900-as évek elején megjelent "Mátrai és gyöngyösi kalauz" címû munka szemléletesen mutatja be a településeket és az itt élõ embereket:

"Galyát magas fekvésû, szénégetõktõl lakott hutáknak nevezett kis községek környezik északról és nyugatról, amelyek magukban véve is érdekesek, és nagyobb kirándulások alkalmával, mint megszálló helyek alkalmasak. Nyájas kis faluk ezek, magyarul is beszélõ tót lakossággal (hol némi élelmi szert, leginkább tejet, vajat kaphatunk) jó forrásokkal és szép üde hársfákkal. Ötházhuta 780 m magasságban, a másik kettõvel együtt a Hasznosi-patak legmagasabb forrásainál. E kis falukban természetesen nagy esemény egy-egy turistacsapat elszállásolása. Összegyûlnek a fiatalok, öregek: elõkerül a harmonikás, és kész a bál. Akad, ki jól ismeri a régibb magyar nótákat és dalolgatnak. Az elszállásolásnál az értelmes bíró nagy segítségünkre van: ahol iskola van, természetesen az értelmileg kimagasló tanítóval lépünk érintkezésbe." (Mátrai és gyöngyösi kalauz, Írták: Hanák, Stiller, Széky - Gyöngyös, 1909)

Üzleti ajánlat:
A kis hegyi falvak eredetérõl a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntõen szlovák eredetû népesség élt itt. Vélhetõen mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülõk. Az elsõ telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környezõ erdõk biztosították az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta. Erre utal régi nevük: Ötházhuta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló, Felsõhuta-Mátraszentistván. Az elsõ családok leszármazottai a ma is a falvakban élõ Gubolák, Stullerek, Szabadok, Randliszekek, Szõkék. Ma is az eredeti szlovák nevek vannak többségben, hiszen a helyben élõ õslakosokhoz beházasodottak hamar asszimilálódtak.



A Felsõ-Mátra, vagy ahogyan másképpen nevezik a Nyugati-Mátra hosszú idõn át ismeretlen volt a nagyközönség számára. Az 1900-as évek elején megjelent "Mátrai és gyöngyösi kalauz" címû munka szemléletesen mutatja be a településeket és az itt élõ embereket:

"Galyát magas fekvésû, szénégetõktõl lakott hutáknak nevezett kis községek környezik északról és nyugatról, amelyek magukban véve is érdekesek, és nagyobb kirándulások alkalmával, mint megszálló helyek alkalmasak. Nyájas kis faluk ezek, magyarul is beszélõ tót lakossággal (hol némi élelmi szert, leginkább tejet, vajat kaphatunk) jó forrásokkal és szép üde hársfákkal. Ötházhuta 780 m magasságban, a másik kettõvel együtt a Hasznosi-patak legmagasabb forrásainál. E kis falukban természetesen nagy esemény egy-egy turistacsapat elszállásolása. Összegyûlnek a fiatalok, öregek: elõkerül a harmonikás, és kész a bál. Akad, ki jól ismeri a régibb magyar nótákat és dalolgatnak. Az elszállásolásnál az értelmes bíró nagy segítségünkre van: ahol iskola van, természetesen az értelmileg kimagasló tanítóval lépünk érintkezésbe." (Mátrai és gyöngyösi kalauz, Írták: Hanák, Stiller, Széky - Gyöngyös, 1909)



Mátraszentimre és környéke mellett a Mátra egésze is csak viszonylag szûk körben volt ismert. A múlt század elsõ felének egyik útikönyve említi, hogy Mikszáth Kálmán egyik írásában sorra interpellálta képviselõtársait, de még a gyöngyösi sem tudta megmondani, merre is fekszik Galyatetõ. Az elsõ világháborút lezáró trianoni szerzõdéssel elveszett kedvelt felvidéki üdülõhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra. Ennek okai többek között a fõvároshoz, Budapesthez való közelsége, másrészt viszonylagosan jó megközelíthetõsége volt.

Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a Mátrában, mely hamarosan az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülõhellyé vált. Ebben az idõszakban épült a mátraházai, a kékestetõi szanatórium, a galyatetõi Nagyszálló, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanebben az idõben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetõi templomot.

Cégnév: Mátraszentimre Község Önkormányzata
Székhely: 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16.
Levelezési cím: 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16.
Telefon:
mobil: 37/376-410,
Weboldal:

Minden jog fenntartva 2024©