Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Galéria,turizmus,fórum,kultúra,könyvtár,közigazgatás,köterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Kaba területén valószínûleg már a honfoglalás elõtt létezett állandóan lakott emberi település (ennek bizonyítéka az 1974-ben a város határában feltárt, VII-VIII. századi "avar kori" temetõ). A településre vonatkozó legelsõ írásos emlékeket az 1212-es, majd 1219-es, késõbb az 1271-es datálású "Váradi Regestrum"-ban találhatjuk (az irat a Nagyváradi Káptalan elõtt lefolytatott törvénykezési eljárásokról készített feljegyzéseket tartalmazza). A nagyváradi egyházmegye évkönyvei szerint Kabán hajdan parókia volt. Az Egri Püspökség 1549-ben készített jegyzékébõl egyértelmûen kiderül, hogy a település akkor Szabolcs vármegyéhez tartozott. Alig három évvel késõbb változott a helyzet: Bihar vármegye 1552. évi összeírása szerint Kaba már a nagyváradi püspök birtokában volt. A török hódoltság idején már jelentõs település, amit az 1572. évi adónyilvántartás bizonyít, eszerint a nyilvántartásban szereplõ 95 település között nagyságrendben Kaba a 17. volt. Bocskai István erdélyi fejedelemtõl a település hajdúszabadságot nyert, mert a fejedelem ide akarta áttelepíteni a kállói hajdúk egy részét. A telepítés elmaradt, Kabát megfosztották hajdúkiváltságaitól, majd a település az Eszterházyak kezébe került. 1660-ban a törökök bosszúhadjárata Kabát sem kímélte: Szeidi Ahmed budai pasa és serege felégette, elpusztította a települést, a lakosságot pedig elüldözte. A település elsõ igazán jelentõs írásos anyaga a Kabai Kódex, amely az akkori mezõváros 1702-ben megkezdett jegyzõkönyve. A kabaiak a Rákóczi szabadságharcban is küzdöttek, s ezért szintén nagy árat fizettek: 1707. szeptember 9-én a "rácok" (szerbek) pusztították el Kabát. A település ezt annyira megsínylette, hogy a megmaradt lakosság egy része 1719-ben elköltözött, s a Békés megyei, a XVII. században elpusztult Szentandrás falut kezdték el újra benépesíteni. A kabaiak az 1848-49-es szabadságharcban jelentõs számú honvéd és nemzetõr kiállítása mellett a hadsereg ellátásából is kivették részüket.
Üzleti ajánlat:
Tudománytörténeti érdekességként feltétlenül meg kell említeni, hogy 1857. április 15-én Kaba határában meteorkõ hullott le, amely arról volt nevezetes, hogy benne szervesanyagokat találtak. A meteoritot a község elõljárósága a Debreceni Református Kollégiumnak ajándékozta. Kaba 1871-ben mezõvárosi címet kapott (ezt a rangját 1886-ig viselte). Az I. világháborúban Kaba kb. 1500 katonájából 294-en estek el; a II. világháborúnak pedig 232 ismert katona és polgári áldozata volt. 1937 óta mûködik a település határában, termálvizet és földgázt adó kút. A két világháború között - bár a település mezõgazdasági jellege dominált - az alábbi ipari üzemek mûködtek: gépgyár, két hengermalom, szeszfõzde. A település a II. világháborúig község volt, 1971 után megalakult a közös Tanács, amely 1990-ig mûködött Tetétlen településsel közösen, majd 1990-ben Kaba Nagyközség lett, és mindezek után 2003. július 1. lett a várossá nyilvánítás hatálybalépésének idõpontja.
Az elsõ hivatalos magyarországi népszámlálás óta a község népességszámának alakulása népszámlálásonként a következõképpen változott:
Minden jog fenntartva 2024©