Babócsa Polgármesteri hivatala
Babócsa Polgármesteri hivatala
Céginformáció:
Több állatlelet (mamut, õsmedve) utal Babócsa vidékének õstörténetére, a réz- és bronzkori települések és temetõk maradványai pedig arról tesznek bizonyságot, hogy a "kezdetektõl" lakott hely volt. Persze ezeken kívül több római és népvándorláskori (például avar kori), valamint más leletek is elõkerültek. Ezek a tárgyak legtöbb esetben a helybéliek sok évtizedes gyûjtõmunkája során jutottak a felszínre, s a Helytörténeti Gyûjteményünkben õriztük meg e fontos értékeket. Arató Béla és Vezér Dezsõ viszont még külön, gyakori leletbejelentésükkel is segítették a faluban és a környékén az ottani középkor feltárásával kapcsolatban folytatott szakszerû régészeti kutatásokat. A honfoglaló magyarok közül valószínûleg Bulcsú vezér egyik õse, Bogát rex, azaz fejedelem jutott el elõször e vidékre, s az õ népe találkozott a Babócsa környékén élõ avar és kisebb részben szláv népességgel. A X. század vége felé került át az Árpádok Tarhos ágához a somogyi terület, majd Koppányé lett. A lázadó vezér halála után birtokainak egy részét István király magának, illetve a királynénak sajátította ki, másutt hû embereit telepítette le. Babócsa például-több somogyi birtokkal együtt- a Tibold nemzetségé lett, és itt alakult ki a német eredetû nemzetség birtokközpontja. A Rinya bal partján állhatott az úgynevezett Motte típusú kis földvár, amit még a török korban is használtak, de a folyó melletti mocsaras területen több átkelõhely is volt. Õrzésük a Koppány leverésében aktívan részt vevõ Tiboldok fegyvereseinek volt a feladata. Errefelé egyébként már a római korban is hadiutak vezettek, s feltehetõen ezek "nyomvonalát" követték a késõbbi századokban. Ugyancsak a Rinya bal partján állt egy másik, az úgynevezett Motte kis várnál jóval nagyobb vár is, amelynek a helyén épült fel késõbbi úgynevezett "Török-vár", melynek maradványai ma is láthatók. A Török-vár helyén lévõ földvárban lehetett a Tibold nemzetség XI-XIII. századi erõdített udvarháza, amelynek védelmét, egyfajta elõvárként a Motte (vagy "33-as domb") kis vára látta el. A folyó jobb partján található - a már ugyancsak említett Basa-kert vagy Nárciszos, amelyben a Tibold nemzetség temetkezõ helye, a kegyúri bencés apátsága, valamint a falu, majd mezõváros mûködött.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
A déli határ közelében a csodálatos Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik Babócsa. Az 1800 lelkes települést leginkább az Európa-hírû nárciszosáról ismerik, ám az egyre népszerûbb Babparádét is évrõl évre több ezren látogatják. A település nem véletlenül törekszik a turisztikai irányvonal fejlesztésére. A temérdek látnivaló, a fürdési, horgászási és a vadászati lehetõségek még népszerûbbé teszik a falut a turisták körében. Babócsa öt vendéglátóhelye közül, kettõ folyamatosan meleg konyhával várja a vendégeket. A több napot itt töltõ vendégeknek több mint 150 férõhelyet tudnak biztosítani a Hársfa hotelban, a Prinke kastélyban és a Vadászházban. Továbbá a fürdõkempingben sátrazási lehetõség is van. E helyek Nárcisznapkor szinte mindig megtelnek. Babócsa központjában az éttermeken kívül találunk ruházati, mûszaki, és élelmiszerboltokat, továbbá fodrászatot, virág és vegyesboltokat is.
A termálfürdõ felújítása befejezõdött, a közeljövõben vízforgató berendezést kívánnak beszerezni és további infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az általános iskola 1982-ben épült. Egy 80 millió forintos beruházás keretében 2006 õszétõl a megújult tanintézménybe járhatnak a gyerekek. Az iskolának egyébként tornacsarnoka és melegkonyhás ebédlõje is van. Az önkormányzat tervei között szerepel további intézményeinek, a polgármesteri hivatal és az óvoda felújítása is.
Minden jog fenntartva 2024©