Igal Község Önkormányzata
Igal Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
gal nagyrészt közmûvesített, házaiban víz, gáz, telefon, kábeltelevízió is van, s a telkek egy része már rácsatlakozott a szennyvízhálózatra, a település egyre komfortosabbá válik. Az önkormányzat tervei között szerepel az utak aszfaltozása is, a jó közlekedési feltételek egyaránt szolgálnák a lakosságot és a turistákat. Az új iskola alapkövét 1993-ban rakták le, az impozáns oktatási intézmény azonban csak 2002-ben nyitotta meg kapuit a környék diákjai elõtt. A település eddigi talán legnagyobb � 260 millió forintos � beruházása nyomán modern környezetben, tornacsarnokkal felszerelt épületben tanulhatnak az igali és a környezõ településeken élõ gyerekek.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
A somogyi megyeszékhelytõl, Kaposvártól 25 kilométerre, a lankás somogyi dombok és gazdag erdõk ölelésében fekszik Igal. A település északi határán húzódik végig a Somogy-tolnai hátság, amely itt éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos dombot, ahonnan tiszta idõben látható a Balaton, dél felé pedig a Mecsek és a Zengõ. Az Európa-szerte kedvelt fürdõhely irányába Kaposvárról és a Balaton felõl egyaránt kitûnõ a tömegközlekedés.
Igal Külsõ-Somogy legjelentõsebb települése, kiemelkedõ szerepe egészen a középkorig nyúlik vissza. A település neve elõször 1193-ban fordult elõ, mégpedig a János lovagok számára kiadott levélben. A történelmi dokumentumok alapján azoban egészen bizonyos, hogy elõtte is éltek már ezen a helyen. 1211-ben Igal �villa�-nak nevezte egy oklevél, 1272-ben pedig már faluként szerepelt, ekkor adományozta ugyanis a nádor a Nyulak szigetén élõ apácáknak.
Kétszáz év múlva a települést már mezõvárosként említették a krónikák, de a középkorban természetesen még jelentõs függõségben volt a földesúrtól. Késõbb, Mátyás uralkodása idején Igal kiváltságlevelet és engedélyt kapott arra, hogy évente négy országos vásárt rendezzen. A török hódoltsági harcok idején erõs palánkvár épült, melynek keletkezési idejét 1632-33-as évekre teszi a krónika.
1687-ben Eszterházy nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezõvárost sikerült visszahódítani. A törökök nyoma azonban meglátszott a településen: csökkent a lélekszám, megtorpant a fejlõdés. Ekkoriban Igal hajdúvárosi rangot kapott, hiszen a mezõvárosi férfiak nagy szerepet játszottak a felszabadításban. A címerben látható páncélos, zászlót tartó kar is a hajdúkra utal. A török uralom után a Batthány család birtokába került a térség, a kincstár azonban a família kegyvesztettségét követõen lefoglalta. Késõbb a Berger család és a veszprémi püspökség birtoka lett.
Igal története összekapcsolódott a Rákóczi szabadságharc egyik szomorú fejezetével: Vak Bottyán generális a császári csapatok üldözése során itt szenvedett súlyos vereséget. A véres csata során sok polgár esett el, a település is súlyos károkat szenvedett. Többek között leégett a mai templom 1331-ben épített elõdje is. A túlélõk az elhunytakat egy közös sírba temették, s ide hordták halomba a romokat is. Erre a dombra aztán egy kálváriát állított a község.
Minden jog fenntartva 2024©