Miklósi Község Önkormányzata
Miklósi Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
1849-ben a községben 677 német lakott. A jobbágyfelszabadítás után több jobbágy- és zsellértelket osztottak szét, s a megalakult közbirtokosság 66 hold legelõt használhatott. A XX. század elején a lélekszám nyolcszáz fölé emelkedett annak ellenére, hogy 86-an kértek kivándorlási útlevelet. A viszonylag zárt településen élõket mély vallásosság jellemezi, megtartották a szülõhazából hozott népszokásokat és játékokat: például a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó bibliatörténeteket.
A község közigazgatásilag a törökkoppányi körjegyzõséghez tartozott. A XX. század elsõ éveiben itt is megindult az egyletek, egyesületek szervezõdése: önsegélyzõ egyesület, olvasókör alakult. Az 1930-as népszámlálás során a község lakossága magyarnak vallotta magát, s késõbb sem hangoztatták a németséghez csatlakozást. A második világháború vége felé, 1945. januárjában a szovjetek mégis összegyûjtöttek 13 embert malenkij robotra. Az elhurcoltak két évet dolgoztak embertelen körülmények között a szovjet lágerekben. Hazatérve sokukra várt a kitelepítési parancs, a községet 45 családnak kellett elhagyni. A kitelepítettek házaiba a felvidéki Naszvadról és Peredrõl érkezõ magyarokat helyezték el.
Üzleti ajánlat:
Miklósi nevét elõször az 1330-as években említik. Elõször Kárával együtt, a Karai család birtokának volt a része, majd a lakosság gyarapodásával két településrész, Alsó- és Felsõ-Miklósi jött létre. Az utóbbi települést Garai László nádor, Osztopáni Pálnak adományozta, melyet 1456-ban V. László király is megerõsített. A következõ évtizedekben a Perneszi család is birtokossá vált, s tulajdonát két évszázadon át megtartotta. A falu határában levõ Perneszipuszta a középkorban mezõváros, és egyházas hely volt. A mai Miklósi község elõdje a határbeli Ráctemetõ-dûlõben volt, s a török idõkben elpusztult. A hódoltság után a földesúr elõször magyar és tót telepeseket hívott adókedvezményt ígérve, majd az 1700-as évek elején német telepesek érkeztek Mainzból és Pfalzból, 1736-ra pedig már Tolna megyébõl is áttelepültek családok. 1776-tól több középbirtokos osztozott a vidéken, számottevõ nagybirtok így nem is alakult ki.
Minden jog fenntartva 2024©