Ságvár Község Körjegyzősége

Ságvár Község Körjegyzősége Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.

Céginformáció:
Ságvár község területén már a kõkorszakban települések voltak.
A jégkorszak végén kb. 17 ezer évvel ezelõtt, az ún. gravetti kultúra idején, itt egy rénszarvas vadász csoport élt. A rénszarvas vadászatot a mainál jóval hûvösebb éghajlat tette lehetõvé. Ebben az idõszakban a terület árulkodó növényzete a lucfenyõ volt. A mai Jaba-patak mentén egy jóval nagyobb, szélesebb vízfolyás találhatók a völgyben.
Ezt a tábort a 30-as években tárták fel Laczkó Dezsõ és Gábori Miklós vezetésével. Ennek során megállapították, hogy az 50 x 50 m-es területen álló tábor Magyarország legrégibb (!) kunyhóinak maradványait foglalja magában. A telep korát 17.700 évre becsülik. Az ásatást tovább folytatva még érdekesebb felfedezést tettek: a tábor alatt 3,5m mélységben egy másik településre bukkantak. Ennek az alsó rétegnek a kora 18. 900 (!) évre becsülhetõ, és ugyan azokat a leleteket tárták fel itt is, mint a felsõ táborban (tûzhelyek, szerszámok, rénszarvas csontok, agancsok). A felsõ telepet az enyhébbre forduló idõjárás szüntette meg, a lakók a rénszarvasokkal együtt északabbra vándoroltak.
A szakirodalom szerint "magdaléni"-korú õsközösségekben élõ településeket a rézkori péceli kultúra csoportjai követték. A római temetõ alatt talált urnatemetõ fejlett bronzkori kézmûiparról tanúskodik..
Az irodalmilag is ismert elsõ település kelta eredetû. Ezt mutatja a neve, Tricciana, mely romanizált kelta bennszülött név.
Késõbb, a római birodalomban egy útikönyv az Itinerárium Antonini szerint a mai Pécstõl - Gyõrbe SOPIANAE - ARRABONA vezetõ római út egyik fontos állomása volt itt, sõt területükön keresztezte ezt a keszthelyi -adonyi út is. "Fokon keresztül vezetett pedig Ságvárra, illetõleg (Török)Koppányba a déli római hadutat összekötõ, római eredetû fõbb útvonal".
Tricciana nagybirtok központ lehetett, majd az elsõ századtól kisebb római település. A Sió római kori kiásására idetelepítettek egyik központja volt. A késõ római idõben katonailag nõtt meg a jelentõsége: a betörõ ellenséggel szemben erõddé castrum alakították. Több római császár megfordult itt. Gratiánus császár még törvényt is bocsátott ki innen. Aelius Triccianus, egy kivételes tehetségû katona innen származott, Alsó-Pannónia helytartója (217-218) Caracalla császár barátja volt.
Sok lelet, vastag várfalak, a Tömlöchegyi római temetõ tanúskodnak e korról. Ezt a római kori lelõhelyet Rómer Flóris és Kuzsinszky Bálint is ismerte, de a helyét tévesen állapították meg. Az 1930-as évek végén Radnóti Aladár tárta fel az erõdhöz tartozó késõ-római temetõ nagy részét, mintegy 350 sírt. Paulovics István az erõdöt kutatta, végül e település történetét Radnóti Aladár foglalta össze. A temetõ értékelését Alice Burger végezte el, amit angol nyelven publikált.

Üzleti ajánlat:
Köszönöm, hogy megnyitotta Ságvár község internetes lapját. Településünk Siófoktól, - az M7 autópályától - 5 km-re fekszik a Szekszárd felé vezetõ 65-ös fõút mellett.
Azon települések közé tartozunk, ahol a lakosság lélekszáma évrõl évre gyarapszik. Jelenleg 1904 fõ.
A városból kitelepülõk és az ifjú nemzedék számára a rendszerváltás óta kétszer alakítottunk ki lakótelkeket. Elõször 1993-ban önkormányzati erõbõl 65 db-ot, amely napjainkra már 70-80 %-ban beépült. Majd 2003-ban 75 db telek került magánerõs beruházással kialakításra. A tervek szerint itt lakópark épülhet.
A községi rendezési terv lehetõvé teszi, hogy ipari vállalkozások és szolgáltatások is letelepüljenek községünkben, melynek kedvezõ fekvése van a fõutakhoz képest, továbbá településünkön van a Siófok-Kiliti-Ságvár reptér nagyobb része.


A településen a szennyvíz kivételével valamennyi közmû hálózat kiépítésre került. Szinte minden lakásban van fürdõszoba, gáz, telefon, kábeltelevízió. A község életérõl a helyi TV-n kereszül is tájékoztatjuk a lakosságot. Terveink között szerepel, hogy 2008-ban EU-s pályázatból és lakossági összefogásból megkezdõdjön a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. Ugyancsak legdédelgetettebb terveink közé tartozik, hogy a régi mûvelõdési ház helyett sport és kulturális célokra egyaránt alkalmas sport-mûvelõdési létesítmény épüljön. A belterületi útjaink 100 %-ban portalanítottak és felújításukat a szennyvízhálózat kiépítése után tervezzük.
Ságváron,- ez különös büszkeséggel tölt el bennünket- szinte minden korosztályt átfogó, pezsgõ civil, kulturális és közélet folyik. Sokra tartjuk a Szivárvány Nyugdíjas Klub, a Vadvirág Kör, a Szõlõhegyi Gazdák, a Ságvárért, a Polgárõrség Egyesületeit, de támogatjuk a nõi Kamarakórus és a Néptánc-együttes, valamint a Mozdulj Alapítvány munkáját is. Az önkormányzat mellett valamennyien tevékenyen közremûködnek a község szellemi értékeinek gyarapításában.
Településünket a észak-Somogyi dombok lankái veszik körül, ezen dombok oldalain több száz pince, szõlõ és gyümölcsös nyújt hobbi kikapcsolódást. A szõlõhegyen többségében jó utakon lehet közlekedni és nagyrészük villannyal is ellátott. E területen fejlesztési elgondolásaink kapcsolódnak a Balatoni turizmushoz, kellemes pihenõhelyek biztosíthatók, ezért érdemes itt kisebb-nagyobb zártkerti tulajdont vásárolni.
Köszönöm, hogy elolvasta községünkrõl irt soraimat, kérem, látogassa meg személyesen is településünket és szerezzen kellemes benyomást és új ismerõsöket.

Cégnév: Ságvár Község Körjegyzősége
Székhely: 8654 Ságvár Fõ u. 16.
Levelezési cím: 8654 Ságvár Fõ u. 16.
Telefon:
mobil: 84/380-011
Weboldal:

Minden jog fenntartva 2024©