Zákány község önkormányzata
Zákány község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,szõlõskertek,borospincék,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Zákány történetében a vasút játssza a fõszerepet, a település kialakulása azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. Zákány történetét részletesen Belényessy Alajos, az iskola magyar-történelem-rajztanára kutatta fel, s írta le a jegyzetébe.
A feltárások szerint már a római korban volt itt lakott település. Erre utal, hogy a házak alapjainak kiásásánál mindig bukkannak cserepekre, kövekre, s egyszer még egy római kori épület lerakott járólapjait is megtalálták. Írott források vannak, hogy a római korban már szõlészkedtek a környéken. Az ásatások során egy római kori erõdítmény nyomait is felfedezték. A patak iszapjában egy leéget ókori épület gerendáira leltek.
Gyékényes és Zákány között a közúti tó partján feltártak egy római téglasírt is, aminek a köveit elvitték a Dráva Múzeumba. A római korban a téglás temetkezés halmait felfedezhetjük Zákányon kívül Horvátországban is. A gyékényesi Lankóci-erdõben pedig egy õskohó maradványaira bukkantak.
Az elsõ írásos emlék 1227-ben Zacun néven említi a falut. Várát 1325-ben már jegyezték, majd a két évvel késõbbi híradások rév és vám mûködésérõl számolnak be.
Ekkor Alsó- és Felsõ Zákányról beszéltek, ami késõbb összeolvadt.
Az igazi Zrínyi vár itt állt a pályaudvarral szembeni magas dombon, s amikor a föld domborzatából lehet látni, hogy stratégiai magaslat volt, épület nem maradt. Evria Cselebi török utazó, amikor az Csurgó irányából közelített, így írta le a látványt: Fent magasodik a vár, és az elõterében nagy kiterjedésû vízfelület, tehát, mellékága lehetett a Drávának, egy lápos, mocsaras, gyékényes terület, ami gyakorlatilag délrõl és délkeletrõl védte az erõdítményt. Az épület a jelenlegi pályaudvar helyén lehetett. A vasútállomást közel két méteres töltésre építették. Az iskolaudvarban csaknem 1 méteres. Ezt egy 100-150 év alatt töltötték fel. Ahogy nõtt a pályaudvar úgy nõtt a töltés. Mindenhonnan törmeléket hordtak, helyben a sóder adott volt, a zömét ez teszi ki. A gõzmozdonyok világában a hamut is itt öntötték ki, a mozdonyfordító ma is létezik
A falut 1495-ben a Báthoryak kapták meg, majd miután 1566-ban Szigetvár elesett, a zákányi õrség megszökött. A falu kedvezõ földrajzi fekvésének köszönhetõen újra és újra benépesült. A vasút hatása érzõdött a leginkább, annak fejlõdése vonzotta ide a kézmûveseket, iparosokat. Zákány mindig is tisztviselõ település volt, ami a pályaudvar környezõ részét foglalta el. Zömében az egyenruhások - a vasút, a határõrség és a vámhivatal dolgozói - laktak itt.
Zákány az úgynevezett "déli vasutak" idejében virágzott, amikor Fiume irányából érkeztek a munkások ide megpihenni. A két világháború között iparosodott a pályaudvar, s állatvásárokat is tartottak. Szállodát és sportlétesítményeket építettek. Betonelemgyár mûködött, a háború után kútgyûrûket készítettek. Kavicsbányászat a Barákán volt, és a Sibik-nek nevezett Dráva szigeten, Bogdán-tó néven. Ezt a többihez hasonlóan rekultiválás nélkül hátrahagyták, ahogyan egyik-napról a másikra megszûntették.
Zákányban két iskola mûködött, egyik a grófi kastélyban, a másik pedig a falu alsó részén. Gazdasági okok miatt összevonásra került volna sor, ám a lakók mindenképpen meg akarták tartani mindkét intézményt. Ez, s más egyéb okok vezettek odáig, hogy 2002-ben népszavazást tartottak, s a falu két részre szakadt: Zákányra és Zákányfalura. Így Zákány lélekszáma a több mint 2000 fõrõl 1300 körülire esett vissza. A két település lakói azóta sincsenek rossz viszonyban egymással, csak közigazgatásilag váltak ketté.
A zákányi kulturális élet nagy eseménye az õszi lampionos mulatság, ahol fellépnek a borászok, a szõlészek, a Drávagyöngye nyugdíjasklub valamint a fiatalok is bekapcsolódnak. A falu levált felsõ részén a múltban is megünnepelték a búcsút, de az alsó részen a határsáv volta miatt ezt nem lehetett. A plébános azonban szeretné az Imre napi búcsút megtartani.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,szõlõskertek,borospincék,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Illatos szõlõskertek, hûvös borospincék, védett növényritkaságok várják az utazót e tájon.
A természet ezernyi csodájára bukkanhatunk akár egyetlen nap alatt is, sétáljunk akár a sebes folyású Dráva partján, akár az éger és kõrisligetekben, vagy a páratlan panorámát feltáró zákányi Látó-hegyen. A hegytetõrõl lepillantva láthatjuk az alattunk kanyargó,
szeszélyes mozgású, országhatárt jelzõ folyót, amely évezredek óta kedve szerint építi-alakítja partját. Amott a távoli horvát hegyek látszanak, olyan érzést keltve, mintha egyetlen óriás lépéssel átjuthatnánk hozzájuk. Ám érdemes itt maradni, hiszen a Duna-Dráva Nemzeti Park területén járunk, ahol a kislile és a fekete gólya fészkel, ahol kockás liliomra, tavaszi tõzikére, pofók árvacsalánra bukkanunk. S ha már felkapaszkodtunk a Látó-hegyre, ne menjünk tovább a jófajta zákányi borok kóstolgatása nélkül. Kopogtassunk be az öreg pincék ajtaján, s bizton vendégszeretõ fogadtatásra találunk.
Honlapunkat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Somogy Megyei Önkormányzat Nemzetközi és Turisztikai Fõosztályának ajánlásával az Integranet Kft. készítette 2004 õszén. Örömmel vesszük véleményét, melyet a polgármesterünknek címzett e-mailben megtehet.
Minden jog fenntartva 2024©