Börcs Község Önkormányzata
Börcs Község Önkormányzata Galéria,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Börcs település a Kisalföldön, Gyõr-Moson-Sopron megyében, a Rábca folyó mellett, Gyõrtõl nyugatra, légvonalban 9,5, mûúton 11,7 km-re fekszik.
A tájbeosztás szerint kistáj, a Mosoni-síksághoz tartozik, határát az M 1-es autópálya szeli ketté.
A község keleten Abdával, északon Öttevénnyel, nyugaton Mosonszentmiklóssal, délen Rábapatonával és Ikrénnyel határos. Börcs területe 1277 ha, vagyis 12,77 km2. E területen 997 ember él (2001-es adat). A település Gyõr vonzáskörzetéhez tartozik, illetve az abdai körjegyzõség része.
A község, bár Gyõrhöz nagyon közel van, mégis nehezen megközelíthetõ, mert a fõ közlekedési útvonalak elkerülik.
Üzleti ajánlat:
galéria,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
Önkormányzatunk az 1990. évi önkormányzati választások eredményeként nyerte vissza kettõ és fél évtizede elveszített önállóságát. Egy önkormányzat céljait és feladatait alapvetõen az önkormányzati törvényben foglaltak határozzák meg. Ugyanakkor természetes módon, minden települési közösség megfogalmazott olyan célokat, amelyek speciálisan az adott településre jellemzõ feladatok_ujat és közösségi elvárásokat takarnak. Az 1990-ben alakult Képviselõ-testület legfontosabb céljaként a települési infrastruktúra javítását (szennyvízkezelés, gázhálózat kiépítést, telefonhálózat bõvítést, közúthálózat kiépítését), a helyi civilszervezõdések megerõsítését, az intézményi hálózat bõvítését, felújítását, valamint a leggyakoribb államigazgatási ügyek helyben intézhetõsége feltételeinek biztosítását tûzte ki.
Olyan települést szándékoztunk kialakítani, ahol az itt élõ, és az ide látogató ember is jól érzi magát.
A meglévõ lehetõségeinket alapul véve, hivatali formaként a körjegyzõség megalakítását választottuk abdai székhellyel. Ennek a közösködésnek évtizedekre nyúló elõzménye volt, sok problémával és megválaszolatlan kérdõjellel. Ugyanakkor egyértelmû volt, hogy az önkormányzati törvény kínálta „közösködés”, teljesen más alapokon nyugszik, mint a tanácsi rendszerben. Cél, és egyben feladat is volt, hogy úgy alakítsuk ki az együttélés szabályait, hogy az mind Abda, mind Börcs lakóinak és Önkormányzatainak érdekét maximálisan figyelembe vegye, és alapvetõen a kölcsönös elõnyökön alapuljon.
Közösségünk létszáma - az országos tendenciáknak megfelelõen - a kilencvenes évek közepéig csökkent, elérve egészen a 917 fõs alsó holtpontot, majd az évtized közepétõl egyre lendületesebb mértékben gyarapodásnak indult. Mára elérte az 1170 fõt, és látva a meglévõ folyamatokat, úgy gondolom nem alap nélküli az ez ügyben meglévõ optimizmusunk.
A település lakóinak egy része ugyan megpróbálja aktívan kivenni valamilyen közösségi tevékenységbõl a részét, de azért túlzás lenne azt mondani, hogy nincsenek ez ügyben tartalékaink.
Az õslakosok és az új betelepülõk egy jelentõs része bizony nem igazán vonható be a közösségi programjainkba. Ebben az ügyben mindenképpen komoly feladatok_uj várnak még úgy az önkormányzatra, mint a helyi civil szervezeteinkre.
Maga az Önkormányzatunk az Önkormányzati törvény elõírásai alapján 7 képviselõbõl és a polgármesterbõl áll. Az önkormányzati munkát a Szociális Bizottság és a Kommunikációs Tanácsnok segíti a ráruházott hatásköröknek megfelelõen.
A polgármester jelenleg fõállásban tevékenykedik.
A körjegyzõség helyi kirendeltségén – a körjegyzõ szakmai irányítása mellett - két köztisztviselõ kolléganõ látja el a meglévõ államigazgatási hatásköröket. Természetesen, az igazgatási feladatok_uj mellett munkájuk jelentõs részét képezi a település mindennapi életével kapcsolatosan felmerülõ ügyek intézése is. Az önkormányzati feladatok_uj elvégzését segíti egy hivatalsegéd kolléganõ, valamint két parkfenntartásban tevékenykedõ kolléga. Idõszakosan a parkfenntartási részlegünk további 4-6 közhasznú-közcélú munkaerõvel megerõsítésre kerül.
Önkormányzatunk jelenleg mintegy 110 millió forintos éves költségvetéssel gazdálkodik, mely összeg túlnyomó része az államtól valamilyen címen kapott normatív, vagy visszaosztott támogatás.
A saját bevételünk a költségvetés mintegy negyedét teszi ki. Sajnálatos módon a 2006-os költségvetés számadataiból az derül ki, hogy az államtól kapott támogatások nem fedezik a mûködési kiadásainkat, azokat mintegy 13 millió forinttal a saját bevételeinkbõl, ill. hitelbõl kell kipótolnunk.
Az elmúlt másfél évtizedben sikerült az intézmény és közmûhálózatunkat oly módon kiépítenünk, hogy az a legfontosabb céljainknak megfelel.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne javítani, bõvíteni, kiegészíteni valónk. Szeretnénk kultúrált helyet biztosítani a településen meglévõ pénzintézeteknek, kialakítani egy fiókpatikát, bõvíteni a civil szervezeteink elhelyezési lehetõségét.
A legfontosabb feladat azonban az iskola épület felújítása és átalakítása oly módon, hogy az szerkezetében megfeleljen a kor elvárásainak, alaprajzában pedig tudja befogadni az új igényeket.
További célunk a sportpálya kiszolgáló egységének bõvítése, átalakítása is. Szeretnénk folytatni az építési telkek kialakítását, hogy ezáltal biztosítható legyen a község lakosságszámának további gyarapodása, hogy az intézményeink kihasználtsága is növekedjék.
A településünkön megrendezésre kerülõ rendezvények kapcsán úgy gondoljuk feltétlen kötelességünk biztosítani a meglévõ infrastruktúránkat, szellemi és tárgyi kapacitásunkat.
A rendezvények anyagi finanszírozásában - lehetõségeink figyelembevételével – természetes módon részt veszünk.
Minden jog fenntartva 2024©