NAGYTARCSA POLGÁRMESTERI HIVATALA
NAGYTARCSA POLGÁRMESTERI HIVATALA Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A fõváros XVI - XVII. kerületével közvetlenül határos 700 éves község, a Pesti-síkság és a Gödöllõi-dombság találkozásánál a Szilas patak völgyében található. Területe: 1213 hektár. Lakóinak száma: 2800 A régészeti és történeti emlékek alapján ismert, hogy Nagytarcsa az õskortól lakott hely. Az itt található vas, illetve szkíta kori lelet együttes hazánk legfontosabb történeti emléke. A feltárt 10. századi magyar köznépi temetõ bizonyítja a magyarság akkori itt élését. A 14. században, 1302-ben Tarcsa néven ismert település, amely a 15. század közepén kettévált. A déli része a Tarcsai Csík köznemesi család birtoka lett. A 16. századtól Csíktarcsa a falu neve. 150 évig a török hatalom birtoka, lakói a budai pasának dolgoztak. A 17. században lakossága református vallású. 1704-ben 9 csíktarcsai a kuruc szabadságharcban vett részt. 720-ban 25 adózó jobbágy szerepel az összeírásban. 1730-1851-ig, a falu a Grassalkovich család birtoka. A 18. század második felében, az országban megkezdõdött belsõ vándorlás során Hont, Nógrád és Pest megyébõl magyar és szlovák szabadon költözõ jobbágyok, zsellérek vagy adóra nem kötelezett szolgák települtek a községbe. Az 1761-es ellenreformációs királyi rendelet kegyetlenül sújtotta az akkor már többségben evangélikussá vált falu népét. 1785 után a türelmi rendelet engedélyezte a protestánsok hitének újbóli gyakorlását. 1819-ben evangélikus templom épült, de a gyülekezet a cinkotai egyház filiája maradt. 1849. április 9-én az osztrák sereget üldözve Asbóth Lajos ezredes honvéd gyaloghadosztálya állomásozott a falu nyugati oldalán, a Szilas-patak mentén. 1872-ben Csíktarcsa önálló nagyközséggé vált. 1900 végén a község neve Nagytarcsa lett, amikor 896 lakója volt. A 20. század elején, a kevés földdel bíró, vagy a földnélküli családokból a férfiak Budapestre kezdtek járni, ahol építõipari segédmunkások, tejeskocsisok voltak. Az I. világháború következményei, fõleg az elszegényedés sújtotta egy évtizedig a község lakóit. Majd az 1930-as években a gazdakörök ismeretterjesztõ munkájának hatására fellendült a tehéntartás, a tejtermelés, a zöldségtermelés. 1931-ben a régi helyen új evangélikus; 1935-ben római katolikus templom épült. 1938-ban Sztehlo Gábor, az önállóvá vált evangélikus egyházközösség lelkésze megszervezte az ország elsõ bentlakásos paraszt népfõiskoláját, amely 1944-ig mûködött. Egyik épülete a Falumúzeum. 1942-ben községi óvoda épült. Elsõ óvónõje Mûvész Júlia volt.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
A mintegy háromezer kétszáz lelket számláló településünk Nagytarcsa, az Alföld északnyugati részén, a Pesti-sikság keleti, a Gödöllõi-dombság nyugati határán fekszik Kistarcsa, Pécel, Budapest XVII. Kerület (Rákoscsaba) és XVI kerület (Cinkota) szomszédságában. A Duna tízezer évvel ezelõtti tevékenysége alakította községünk felszínének arculatát, amikor is a Duna a Visegrádi-szoroson átfolyva az Alföld felé, Váctól délkeleti irányba tartott. A táj mai arculatát a Szilas patak alakította, mely 2,5 km hosszan kettészeli a község területét. A régészeti ásatások és a történeti kutatások alapján megállapítható, hogy Nagytarcsa területe az õskõkor óta lakott. A Falumúzeum állandó történeti kiállításának tárlóiban õrizzük községünk legfontosabb régészeti tárgyait és történeti dokumentumait. A történelemtudomány hazánk legfontosabb régészeti emlékeiként tartja nyílván a településünkön talált szkíta kori szobros bronzcsörgõt. 1990-ben Nagytarcsa elsõ Önkormányzata megalkotta a település jelképeit. A település zászlójának színe a kék és a zöld, és címerében ezt a szkíta kori szobros bronzcsörgõt jeleníti meg. A Falumúzeum megtekintését ajánljuk szíves figyelmébe minden idelátogatónak. A honfoglalás kori sírok bizonyítják, hogy a magyar õsök is otthonra találtak ezen a helyen. Az elsõ írásos említése a településnek 1302-ben egy adás- vételi leiratban található. A község területe 1213 hektár, melynek lakott területe 2002-ben 118 hektár. De, azóta a dinamikusan fejlõdõ település belterülete folyamatosan növekszik. Várható, hogy pár éven belül a lakosság lélekszáma eléri az 5-6000 fõt. A lakosság számottevõ többsége evangélikus vallású. 1931-ben Sándi Gyula terve alapján épült Evangélikus templomban látható az egyházi esztendõ négy ünnepkörét ábrázoló forgatható szárnyas oltár, mely egyedülálló. Ebben a gyülekezetben alakult meg 1965-ben az elsõ magyar egyházi könnyûzenei együttes a Hermos. A kisebb számban élõ római katolikusok barátságos templomának védõszentje Don Bosco. A református vallásúaknak az evangélikus templomban tartanak kéthetente istentiszteletet. Az evangélikus templom elõtti fõtéren épült a millennium évében az impozáns Turul-emlékmû, mely megragadó látványossága lett községünknek. Az õslakosság díszes népviselete sajnos kihalóban van, viszont az idõsebbek még híve õrzik a hagyományaikat. A rendezett tiszta településünk, ahol az õslakosság az1950-es évektõl kibõvült az ide települt honvédségi lakótelep lakóival, valamint az ezredfordulótól folyamatosan benépesülõ lakóparkok lakóival együtt szeretettel vár minden idelátogatót.
Legyen a vendégünk, vagy találjon Ön is otthonra Nagytarcsán.
Gyõri Péter, polgármester
Minden jog fenntartva 2024©