Őrbottyán Község Polgármesteri Hivatala
Őrbottyán Község Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Õrbottyán Az elsõ okleveles említés 1344-bõl származik "villa sancti nikolai" alakban. Ekkor a Zsidó nemzetségbõl leszármazott Acsai család birtokában van. Közeli rokonok okoznak kárt egymásnak Szentmiklós területén, ahol János az officialis (gazdatiszt).Második említése 1390-bõl származik. Ekkor szó van arról, hogy Rátóton lévõ "Hannos" malom földjei részen Zenth Miklós felé terülnek el.Harmadik okleveles feltûnésekor 1430-ban említik a Zenthymiklósról Mogyoródra vezetõ utat, Waresegyház-Chamad-Zenthmylós hármas határt, a Wreseghaz-ról Zenthmyklos-ra menõ folyót és a Zenthmylos feletti nagy erdõt. A török hódítás elsõ fél évszázadában, 1546-1590 között lakott, bár 1580-ban már Pusztaszentmiklós néven vették számba és az 1590 összeíráskor egyszerûen csak átmásolták a tíz évvel azelõtti adatok_ujat. megérte a tizenöt éves háborút (1593-1606). Népessége azonban azt nem vészelte át. Az 1620-as években települt ujjá. A török kiûzése, 1686 után, lassan visszatér a népessége. 1695-re ismét lakott hely. 1696-ban 11 család, 1699-ben 33 család, 1703-ban 23 család lakja. 1704-ben 1 fõ önkétese harcolt a kuruc hadakban, Szabó Máté hatvani kapitány seregében. A kurucz szabadságharc idején többször elmenekül, vagy a kuruc állam szervezetten kitelepíti a Gödöllõi dombság 20-30 falujával együtt Heves vármegye területére. Az 1715-ös országos összeíráskor 15 család lakik benne. A XVIII. század elején hívják Kisszentmiklósnak, Felsõszentmiklósnak és Pusztaszentmiklósnak. Földesurai 1728-ban Koháry István, Révay Judit és Grassalkovics Antal. Népessége 1728-ban 34 család. Az 1730-as években már három malma van Szõd-Rákos patakon. Az 1744-es összeírás szerint 42, 1760-ban pedig 46 a családok száma. A XIX. század közepén Vácszentmiklós, vagy Kisszentmiklós, lakossága 390 református, 120 katolikus, 30 evangélikus. Szántóföldje elég termékeny, erdeje kevés, szõlõhegye jó bort terem. földbirtokosa Grassalkovics Antal özvegye, herceg Esterházy Leopoldina.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Közel 6000 lélekszámú nagyközség Pest megyében a budapesti agglomeráció külsõ övezetében, a fõvárostól mintegy 30 km-re, észak-keletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllõi-dombság vonulatában helyezkedik el.
A viszonylag alacsony fekvésû, dombos vidék széles medencéjében a középkori mészkõrögök már lesüllyedtek, amit harmadkori keresztrétegezett homok és löszös takaró fedett le. Élõvizekben gazdag.
Az egykori Õrszentmiklós határában ered a Tece-patak, itt folyik keresztül a Szõd-rákos-patak, melyek a Duna vízgyûjtõ területéhez tartoznak. A volt vácbottnyi részben ered a Bara-patak.
Ezen kívül - 1968-ban kialakított - horgásztó, három kisebb tó és egy bányató található a településen. A határ növényzetét telepített akácosok és fenyõerdõk, a magasabb részeken tölgyesek, a patakok partjain burjánzó vizenyõs rétek alkotják.
Veresegyházról átnyúlik az országosan védett Egervári-láp, a Szõd-Rákos-patakot kísérõ több hektáros terület, ahol a nádasban elszórva 50-60 cm magas sászsombékokat, szibériai nõszirmot és vidrafüvet lelhetünk.
A patakban védett csíkhalak élnek.
Minden jog fenntartva 2024©